Túra a Kövirózsa tanösvényen
Túrainfó
A 2011-ben átadott Kövirózsa tanösvény a Jakab-hegy természeti és kultúrtörténeti értékeivel ismerteti meg a látogatót. A tanösvény egyénileg a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság honlapjáról letölthető vezetőfüzet segítségével járható be.
A tanösvény végigjárása közben számos érdekesség tudható meg a terület geológiájáról, növény- és állatvilágáról. A túra résztvevői többek között megismerhetik a terület kultúrtörténetét, illetve a Babás szerkövek legendáját is.
Izgalmas túra vár ránk a Sasfészek vöröslő szikláin, a Zsongor-kő kilátóból pedig csodálatos panorámában gyönyörködhetnek.
A tanösvény első állomásain, a Millenniumi-keresztnél és a Babás-szerköveknél elsősorban a terület különleges geológiai értékeiről kaphatunk érdekes információkat, megtudhatjuk, hogyan alakultak ki ezek a különleges sziklaképződmények, valamint megcsodálhatjuk a hegy alatt elterülő tájat.
Utunkat folytatva halomsír mező mellett haladunk el, amely a vaskorban itt élt emberek temetkezési kultúrájához kapcsolódik. A tanösvényen továbbhaladva elérjük a pálos kolostorromot, amely az egykor itt élt szerzetesek mindennapjairól tanúskodik.
Utunk során végig természeti értékekben, védett növény- és állatfajokban gazdag élőhelyeken haladunk, amelyről szintén sok érdekességet megtudhatunk a kirándulás közben. Az útvonal hossza 3 km, amelyet oda-vissza járnak be a túrázók.
Megközelítés, útvonal
Autóval a Pécs-Szigetvár útvonalról leágazva Kővágószőlősre, tömegközlekedéssel Pécs-Kővágószőlős közvetlen járattal vagy gyalogosan jelzett turistaútvonalakon
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Babás szerkövek
Az ösvény mellett található, különös, emberi alakokat idéző sziklaformák, amelyeket az itt található kavicsos vörös homokkőből, illetve konglomerátumból alakított ki az erózió. A különleges képződményhez legenda is kapcsolódik, amely szerint e különös képződmények úgy alakultak ki, hogy két haragban álló család násznépe egy átok miatt kővé változott.
Halomsír mező
A Jakab-hegyi, korai vaskori erődítmény lakói a földvár területén kívül, annak nyugati oldalán temették el halottaikat. A délnyugati kaputól kb. 200 méterre nyugatra találjuk a több száz halomból álló sírmezőt. Az 1-1,5 m és 3-4 m magas sírhalmok két nagy csoportban helyezkednek el. Az itt végzett régészeti feltárások során sikerült megismerni a halmok belső szerkezetét és a korai vaskori földvár lakóinak temetkezési szokásait.
Zsongorkő kilátó
A különleges elhelyezkedésű kilátóból csodálatos panoráma nyílik az előttünk elterülő tájra, valamint Cserkút és Kővágószőlős településekre.
A kilátó a legenda szerint egy Zsongor nevű végvári vitézről kapta nevét, aki menekülés közben erről a szikláról vetette le magát.
Pálos kolostorrom
A Jakab-hegyen, az őskorban létesített tó és forrás mellé a XI. században egy falu települt. A falu nevét nem ismerjük. Templomát beolvasztva 1225-ben itt létesült az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, Szent Pál Első Remete – röviden: a pálosok – rendjének kolostora. A kolostor egészen a XVIII. sz. végéig nyújtott itt otthont a szerzeteseknek.
Tettyei Mésztufa-barlang
A Tettyei Mésztufa-barlang egyedülálló geológiai képződmény, mely részben a természet, részben az ember munkája nyomán nyerte el mai formáját. Ezek az üregek egykor lakóhelyként is funkcionáltak. A misztikus, föld alatti üregrendszer kiállítása élményt adó idegenvezetés keretében tekinthető meg. A kiállítás gerincét a múltból a jelen felé haladó „időutazás” adja. Az első részt főként a természettudományos megközelítés jellemzi, amely látványos animációkkal, grafikákkal, installációkkal mutatja be az alsó-triásztól napjainkig terjedő időszakot. A kiállítás második felének középpontjában a történelmi és kultúrtörténeti vonatkozások állnak.
Pintér-kert Arborétum
Az arborétum Pintér János nyugalmazott pécsi banktisztviselőről kapta nevét, aki az 1920-as években kezdte el itt a növények telepítését. Napjainkban az eredeti társulások és a díszfajok érdekes elegye alkotja a kert növényzetét. Az arborétum alsó része gyűjteményes kert, felső része a jellegzetes mecseki karsztbokorerdő látványát kínálja.
A kert igazi természeti kincsesláda a városban, olyan különleges növények csodálhatóak meg itt, mint az orchideák közé tartozó szarvasbangó és majomkosbor, vagy a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet emblematikus faja, a bánáti bazsarózsa.