Kenuval a Körösön – Békéstől Köröstarcsáig
Túrainfó
Békésről, a dánfoki duzzasztótól indul a túránk, nem messze Szanazugtól, ahol a Fekete- és Fehér-Körösök összefolyásától Kettős-Körösnek nevezik a folyót. Indulás előtt érdemes sétálni egyet Békés városában, amelyet a Békéscsabától idáig kanyargó Élővíz-csatorna fölött átívelő sok híd miatt a hidak városának is neveznek a helyiek.
A folyó a duzzasztómű fölött széles, nyugodt folyású; hosszú, egyenes tóként nyúlik el Szanazugig, lefelé viszont alacsonyabb a vízállás, magasabbak a partok. Egy kis mellékágon, horgászcsónakok között indulunk lefelé, Köröstarcsa irányába. Alig több, mint 100 méter után elérjük a folyó főágát, megcsodáljuk a fölénk magasodó duzzasztóművet, majd evezőket megfeszítve hajrá, tovább! Érdemes néha félretenni a lapátot, és hallgatni a csendet és a madárhangokat. Különleges vízi madarakat, szitakötőket figyelhetünk meg ezen a szakaszon. Különös szerencsével akár jégmadarat is láthatunk.
A Körösök hullámterének kultúrtörténeti értékei közé elsősorban a folyószabályozáshoz kötődő vízügyi emlékek tartoznak. Számos régi gátőrház, gőzszivattyútelep látható a védőtöltések mentén. A 14. folyamkilométernél elérjük a Bodoky Károly Vízügyi Múzeumot, ahol érdemes partra szállni, és elkérni a kulcsot a gátőrtől. Az 1898-ban épült Hosszúfok I. sz. gőzüzemű szivattyútelep egykor a környező belvizeket emelte át a Kettős-Körösbe. Ma már nem üzemel, helyén múzeumot hoztak létre.
A vízügyi érdekességek után ismét vízre szállunk, és meg sem állunk végállomásunkig, a köröstarcsai kishajókikötőig. A hangulatos kikötő, amely a vízitúrások és a horgászok kedvelt pihenőhelye is egyben, ivóvíz- és áramvételi lehetőséggel, büfével, WC-vel és zuhanyzóval várja a fáradt vízi vándorokat.
Megközelítés, útvonal
Békés-Dánfok, kishajókikötő
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
A Körös ártere, Körös-Maros Nemzeti Park
A hullámtér sok faj számára jelent kedvező életteret a környező alföldi kultúrtájban, gazdag flórája és faunája fontos szerepet játszik a vizes élőhelyek élővilágának fennmaradásában és megújulásában. Az egykori mocsárvilág számos jellegzetes növény- és állatfaja megtalálható a nemzeti park területén. Itt él a szigorúan védett mocsári teknős, a ritka fekete gólya és a rétisas.
Bodoky Károly Vízügyi Múzeum
A múzeumot az 1898-ban épült, ma már nem üzemelő Hosszúfok I. sz. gőzüzemű szivattyútelep épületében rendezték be. A gőzkazán és a gépészeti egységek eredeti helyükön figyelhetők meg. A kiállítóteremben tablók mutatják be a Körös-vidék vízügyi múltját, a tárlókban pedig vízgazdálkodással kapcsolatos műszerek és dokumentumok láthatók. A szivattyútelep udvarán egykori vízgépészeti berendezések idézik meg a folyószabályozások korát.
Libás tanya
A Körösök Völgye Naturpark Egyesület által szervezett Nyitott tanyák hálózatához olyan gazdaságok csatlakoztak, amelyek szívesen bemutatják a tanyasi élet mindennapjait az érdeklődők számára. Ennek a hálózatnak a tagja a Libás tanya is. Működésük alappillérét a libatenyésztés jelenti, de falusi vendégasztal-szolgáltatással és kulturális programok szervezésével is foglalkoznak.
Népi Kulturális Ökocentrum és Tájház
A tájház bemutatja a tájegységre jellemző belső térkialakítási szokásokat és a paraszti kultúra tárgyi emlékeit, amelyek révén bepillantást nyerünk a régen élt emberek mindennapjaiba. A tájház előzetes bejelentkezés alapján látogatható.