Evezés a történelmi Magyarország közepéhez

Túrainfó

Válassz egy kenut Cserkeszőlőn, dobd vízre Kunszentmártonnál, és vedd az irányt Szarvas felé. Előbb szebbnél szebb hangulatos nyaralók mellett evezel, majd az érintetlen környezet következik, hogy utána megérkezz Szarvasra. Köss ki a duzzasztónál egy jó ebédre, és nézd meg a Körösvölgyi Látogatóközpontot és Állatparkot is, majd evezz tovább a holtágon Szarvas központjáig. Itt kelj át az Erzsébet híd alatt, és nézd meg a Millenniumi emlékművet és a híres mocsárciprusokat is!

A hajóinkat a kunszentmártoni szabadstrandnál tudjuk vízre tenni, ahol a kenuk orrát a sodrással szembe fordítjuk és alaposan belekapaszkodunk a lapátokba. A vadregényes magaspartok között hajtűkanyarokon fordulva érünk Öcsöd település közelébe, ahol a széles hullámterek mentetlen holtágain fészkelő halászmadarak – a különféle gém- és kócsagfajok, kárókatonák – gyakran feltűnő seregeiben gyönyörködhetünk.

Öcsöd után érjük el az impozáns látványt nyújtó békésszentandrási duzzasztóművet, ahol átzsilipelve a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös felső végénél tesszük át kenuinkat a holtágra. Néhány kilométer pihentető evezés után, a Szarvasi Arborétum zöld növényfalától kísérve érjük el végcélunkat, a vízben álló mocsárciprusoktól, a holtág parti Bolza kastélytól, a Szarvasi Vízi Színháztól és a holtágból kiemelkedő Millenniumi emlékműtől egyedülálló Szarvas belvárosát.

Tájegység:
Körös-vidék
Nehézség:
Nehéz
Túratípus:
Vízitúra
Táv:
30.5 km
Időigény:
10 óra

Megközelítés, útvonal

Kunszentmártont gépkocsival Budapest felől az M44-es autóútról lehet megközelíteni.
Oda: Budapesttől Szolnokig vagy Kecskemétig vonattal vagy menetrend szerinti távolsági buszjárattal, Szolnoktól és Kecskeméttől Cserkeszőlőig menetrend szerinti távolsági buszjárattal.
Vissza: Szarvastól mezőtúri átszállással Budapestig vonattal vagy menetrend szerinti távolsági buszjárattal.

Fedezd fel a környéket!

Mit szeretnél látni a térképen?

További látnivalók a környéken

Történelmi Emlékút és Országközép

A történelmi Magyarország mértani középpontját Mihálfi József, szarvasi evangélikus gimnáziumi tanár határozta meg (1880 körül), amely egyben a Kárpát-medence középpontját is jelenti. A Történelmi Országközép történeti és turisztikai szerepének erősítésével, egy múlt századi – ún. betlehemi – gátszakaszon virtuális történelemkönyvként jeleníti meg népünk történetének legfontosabb állomásait.

Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétum, közismertebb nevén Pepi-kert az olasz Bolza család nevéhez fűződik, akik a 19. században az akkor még élő Körös mellett, egy magasabb, árvízmentes területen alakítottak ki egy növénygyűjtemény-kertet. Az arborétum ma hazánk egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteményévé vált, ahol száz évet megélt mocsárciprusokat, mamutfenyőket is láthatunk 82 hektár területen.

Mini Magyarország

Hazánk egyetlen interaktív makettparkjában megelevenedik történelmünk. Liliputi környezetben láthatóak hazánk nevezetes épületeinek, vasútjainak, hajóinak minden apró részletében kidolgozott kicsinyített másai. A rendkívül részletgazdag, speciális technológiával készült makettből álló park nem csak lélegzetelállító látványt, de interaktív élményt is nyújt.

Szarvasi Vízi Színház

Közép-Európa szívében, Békés megye kapujában 2011-ben létrehoztak egy Magyarországon egyedülálló építészeti csodát, a Szarvasi Vízi Színházat. A Holt-Körös festői környezetében felépült a finoman stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözetét idéző nyári játszóhely, ahol minden nyári este kulturális programokkal várja a szarvasiakat és a városba látogató turistákat.

Tessedik Sámuel Múzeum

Modern kiállítási tematikával, teljesen új belső környezettel várja az érdeklődőket a Szarvasi Tessedik Múzeum. Három különböző, mégis nagyon érdekes témakör kerül bemutatásra: egyedi régészeti leletek, Tessedik Sámuel életművét bemutató kiállítás, Domán Imre néprajzi tematikájú gyűjteménye, illetve az a játékiállítás, ahol az eredeti Tévémaci, Mirr–Murr, a kandúr és más relikviák is láthatók.

Szarvasi Szárazmalom

Az ország egyetlen működőképes, eredeti helyén fennmaradt szárazmalmát a Bolza család építtette 1836-ban szlavóniai ácsokkal. Meghajtása igaerővel, lóvontatással történt. A malom 1972-73-ban restaurálásra került, majd 2010-ben újra működőképessé vált. A nyáron előre meghirdetett őrléseket kézműves és egyéb programok kísérik, ezen kívül tárlatvezetés várja a közönséget a nyitvatartási időben.