Felső-Tisza vidék és Nyírség
Áttekintés
Tudtad?
- Itt találod az Alföld legmagasabb „hegyeit”: 154 méter magas tarpai Nagy-hegyet és a 219 méteres Kaszonyi-hegyet.
- A Középkori Templomok Útja tematikus túraútvonal a Felső-Tisza-vidék 37 középkori templomát köti össze.
- Az ország egyik szegletében sincs annyi apró templom, mint ezen a vidéken.
A rejtőzködő kincsek világa
Budapesttől két és fél órányi autóútra, Magyarország északkeleti csücskében elvarázsolt világot találsz. A Felső-Tisza-vidék az eldugott tőzeglápok, mosolygó szentek és apró középkori templomok hazája. A Tisza szabályozása előtt ezt a vidéket tavasztól őszig a mélyebb területeken víz borította. A mocsarak távol tartották a hódító hadakat, így ebben a védett zugban épen őrződhetett meg számos kulturális és természeti érték.
Ezeréves műemlékek bújnak meg a hangulatos, kis falvak és folyók oltalmában, és ősi zamatokat zár magába egy kanál szilvalekvár. Forog a 250 éves vízimalom kereke, és régi főúri pompát idéz meg az ország egyetlen „Loire menti” kastélya. A Felső-Tisza vidékét vízen és kerékpáron a legizgalmasabb felfedezni. A lassú folyású Túr és a Tisza legfelső szakasza idilli homokpadjaival, folyóra rálógó, árnyas fáival ideális terep kezdőknek és családoknak is. A Tisza mellett az ország leghosszabb jelzett kerékpárútjai kanyarognak az autóktól távol, a biztonságos kikapcsolódás élményét nyújtva. Fedezd fel az ország e rejtett szegletét és ismeretlen kincseit!
Fedezd fel a környéket!
Válassz programtervet!
TOP látnivalók
Tákosi református templom
Tákos református temploma nemzetközi szinten ismert, „mezítlábas Notre Dame”-ként is emlegetik errefelé. A 18. században sárból, fából és paticsfalból épült parányi templom agyagpadlóját lábbal döngölték, ezért „mezítlábas”. Az 58 különböző kazettából álló mennyezete és faragott padozata, valamint malomkőre épült, kimagasló művészi színvonalú szószéke a legnagyobb katedrálisok szépségével vetekszik.
Tovább
Csarodai református templom
Magyarország egyik legismertebb középkori eredetű falusi temploma a mosolygó szentek templomaként híresült el. A Csaronda-patak árteréből kiemelkedő csarodai református templom az egyik legszebb állapotban megmaradt Árpád-kori templomunk. Bár eredetileg katolikus templomnak épült, a 16. század óta a reformátusoké. Bizánci hatásokat mutató, szenteket ábrázoló falképei a Felső-Tisza-vidék legkorábbi freskói közé tartoznak.
Tovább
Lónyai református templom
A templom igazi kuriózuma a három rétegű freskóciklus, ami a Felső-Tisza-vidék egyik legkiemelkedőbb művészettörténeti értéke. Az első réteg az 1300-as évek elejéről származik, a második réteget a késő gótikus freskók, a harmadik réteget pedig a reformáció korából származó virágmintás díszítések alkotják. A templom előtt álló fa harangláb pedig várhatóan hamarosan a világörökségi listára kerül.
Tovább
Máriapócsi görög katolikus templom
Könnyező Mária-ikonjának köszönhetően a templom Magyarország legnépszerűbb búcsújáróhelye. A 17. századi fatemplomban elhelyezett fogadalmi kép 1696-ban közel egy hónapon át könnyezett – ekkor Bécsbe vitték, ma a Stephansdomban található. Az eredeti alapján készült új Mária ikon 1715-ben három napon át újra könnyezett, ami zarándokok tömegeit vonzotta ide. A székesegyház és bazilika kolostor ezután, 1731-1749 között épült fel, barokk stílusban.
Tovább
Nyírbátori református templom
A templom építése Báthory Istvánhoz és ifjabb Báthory Andráshoz kötődik. A Szent György néven is ismert templom teljesen egységes hálóboltozatos terével, hatalmas mérműves ablakaival, csúcsíves nyugati kapujával a korszak egyik legmagasabb színvonalú késő gótikus épülete. A nyírbátori református templom büszkélkedhet a Kárpát-medence egyik legmagasabb fa harangtornyával, amely 1640-es években épült.
Tovább
Szabolcs Árpád-kori temploma és földvára
Szabolcs településen található Közép-Kelet-Európa egyik legjobb állapotában fennmaradt 10. századi földvára. A 33 ezer négyzetméteren elterülő gyeppel fedett háromszög alakú földvár lábánál az Alföld legrégebbi temploma áll, a régió legősibb egyházi központja, melynek építése a 11. századra tehető. A templomban Szent László király elnökletével 1092-ben zsinatot tartottak, ahol megszületett az uralkodó III. törvénykönyve.
TovábbEzt kóstold meg!
Szatmári szilvalekvár
Korábban a falu nagy ünnepe, szinte szertartása volt a szilvalekvárfőzés. A hagyományos szatmári szilvalekvárt két napig főzték a rézüstökben, melyeket a csak erre a célra készült katlanokban tartottak melegen. A ciberét folyamatosan kevergették az úgynevezett vitorlával. Cukrot nem raktak a lekvárba, édességét kizárólag a szilva cukortartalma adta. A folyamatos főzéstől a nedvesség nagy része távozik a gyümölcsből, emiatt a lekvár szinte meg sem tud romlani.
Beregi kötött-tészta-leves
A kötött-tészta-leves (más néven görcsleves) a térség egyik tradicionális étele. Az itt élő emberek nagy része szegénységben élt, így sok múlott a háziasszonyok kreativitásán. A kötött-tészta-leves nem más, mint egy egyszerű zöldségleves, melybe lisztből-tojásból készült tésztát tesznek. De nem akárhogy: a tésztát hagymás-paprikás zsírral megkenik, kinyújtják, és csíkokat vágnak belőle, majd egy-egy csomót kötnek rá. Így sok kis csomó kerül a levesbe, amelyek nagyon ízletessé teszik.
Szabolcsi és szatmári töltött káposzta
A magyar konyha egyik hagyományos fogásának számító töltött káposzta valójában török közvetítéssel kerül Magyarországra a 18. században. Számos variációja alakult ki: ezek közül az egyik legízletesebb a szabolcsi töltött káposzta, mely rizzsel, édes káposztával, paradicsomosan készül. Ezzel szemben a szatmári töltött káposzta savanyú káposztából, füstölt tarja és szalonna hozzáadásával készül. De ami igazán különlegessé teszi a töltött káposzták családjában, hogy rizs helyett kukoricadarát használnak hozzá.