Túrainfó

okaj-Hegyalján, a legendák földjén szinte mindig egy-egy híres ember nyomát taposod. A monda szerint mostani túrád induló állomásának névadója éppen Árpád fejedelem volt, aki a Nagykopasz-hegy tetejéről így szólt: „Ma ád Isten szerencsét e tájon Ond és Tarcal vezéreknek!” Így született a „ma ád”-ból a Mád, „szerencsét”-ből a Szerencs, „tájon”-ból a Tállya helységnév. A történet bizonyítja, hogy – a ma már leginkább a csokoládéjáról híres – Szerencs is egyike a honfoglalás korától fennálló településeknek. A Tokaj-Hegyalja kapujának nevezett városban rendezték az 1605-ös országgyűlést, amelyen Bocskai Istvánt Magyarország fejedelmévé választották; vára pedig generációkon át volt a Rákócziak tulajdonában.

Innen indul túrád, amely előbb szőlőterületeken, majd erdőben visz Monokig. A falu előtt a Kővágó-tető lehet, kicsit próbára tesz, de kárpótol majd a dombok által rejtett ékszerdoboz-település. Itt állj meg egy főhajtásra Kossuth szülőházánál, majd térj be a Andrássy-kastély apró, de annál gazdagabban díszített kápolnájába, végül látogasd meg a búcsúhelyként ismert kálváriadombot. A faluban őrzött Szent Orbán pápa-ereklye fontos szerepet tölt be Tokaj-Hegyalján, hiszen a fagyoktól és egyéb károktól óvja a borvidéket évszázadok óta. A főutcára visszatérve Golop felé galoppozva vár rád még egy kisebb emelkedő a Szőlős-hegyen. Az útvonal elvezet a kedves nevű falu mellett, de ha kulturális pihenőre vágysz, tegyél kitérőt a Címertárába. Goloptól már csak alig 3 kilométer Abaújszántó, ahonnan vasúton fél óra alatt visszaérsz Szerencsre.

Tájegység:
Tokaj-Hegyalja és Bodrog völgye
Nehézség:
Közepes
Túratípus:
Gyalogtúra
Táv:
18.5 km
Időigény:
4.5 óra

Megközelítés, útvonal

Kiindulópont: Szerencsi református templom, 3900 Szerencs, Kálvin köz 6.

Fedezd fel a környéket!

Mit szeretnél látni a térképen?

További látnivalók a környéken

Andrássy-kastély kápolnája, Monok

A régi, lezárt Andrássy-kastélynak egyedül a kápolnája látogatható, ha jelzed szándékodat a Kossuth-házban. A szentély – amely egyben a Széchenyi család temetkezési helye is – sokáig őrizte a borászok védőszentjének, a 3. században élt Orbán pápának teljes csontereklyéjét. A földi maradványokat 1771-ben Andrássy István gróf kapta XIV. Benedek pápától, hogy így óvja a Tokaj-hegyaljai szőlőt a fagytól és jégtől. A kápolna freskóit ugyanaz a művész festette, mint az edelényi L’Huillier-Coburg-kastélyét.

Ősi Magyar Címertár

Golop klasszicista Vay-kastélyának Ősi Magyar Címertárában ötszáz régi magyar címert és történelmi zászlót ismerhetsz meg. A tárlaton látható darabok „Opus acu pictum”, azaz tűvel festett munkák, hiszen a hímzések festett kép hatását keltik. A 4-5. században gyökerező technikát te is kipróbálhatod a látogatóközpontban.

Interaktív csokiműhely

Ha nagyobb társasággal érkezel, érdemes előre bejelentkezni a csokoládé városában egy interaktív műhelyfoglalkozásra a Szerencsi Bonbonhoz. A másfél órás programon saját kezűleg készíthetsz csokoládét, miközben sok érdekességet tudhatsz meg a helyi csokoládégyártásról.

Szerencsi Turisztikai Központ

A volt Szerencsi Cukorgyár egykori raktárépületében működő turisztikai centrum tájékoztatást nyújt a környékbeli látnivalókról, programokról, Tokaj-hegyaljai túraútvonalakról, és kerékpárbérlésre is lehetőséget ad. Állandó kiállításai bemutatják a település hírnevét adó szerencsi csokoládégyártás történetét, meglévő tárgyi emlékeit. Egyik legkedveltebb látnivalói az 1950 és 1980 között gyártott játékrégiségek, valamint az itt kiállított világrekorder, Gombóc Artúr 470 kg tömegű csokoládészobra.

Városnéző audioguide, Szerencs

Szerencsről városnéző audioguide séta érhető el a térség turisztikai applikációjában, a GUIDE@HAND Tokaj-Zemplén-Abaúj elnevezésű alkalmazásban.