A Cégénydányádi Kastélypark a Felső-Tisza-vidék egyik legszebb és botanikai értékekben leggazdagabb tájképi kertje, mely remek lehetőséget nyújt a kikapcsolódásra és feltöltődésre egyaránt. A természetben való kiránduláson túl a Kende család impozáns kúriáját is megtekinthetjük a túra alkalmával.
A természet szépségének pontos mását megjelenítő kert fő ékessége az a platán, melyet túránk első állomásaként megpillantunk. Nemcsak grandiózus látványa miatt képvisel kiemelt értéket, hanem azért is, mert törzse védett fajoknak nyújt menedéket, többek között denevéreknek és harkályféléknek. A platánon kívül számos külföldről behozott, különleges fafajt telepítettek még, mint például a vérbükk, páfrányfenyő, kaukázusi szárnyasdió, amerikai tulipánfa, fekete fenyő, babértölgy és mocsárciprus. Ezen fajok több száz éves egyedeinek bemutatását segítik a kihelyezett információs táblák.
Pihenésre adnak lehetőséget az útvonal mentén kialakított padok, melyek árnyékában lehetőségünk adódik a sokszínű állatvilág megfigyelésére is. Láthatunk kicsinyeit terelő mókust vagy a parkban legelésző őzet is. A madárvilágból képviseltetik magukat a folyton doboló harkályok, a tavaszt hirdető cinegék, vagy épp a rájuk leselkedő karvalyok és héják, valamint a több mint egy évtizede itt fészkelő hollópár. A területen nyíló téltemetők, hóvirágok, odvas keltikék és erdei tulipánok üde színfoltjai a parknak.
Autóval: Budapestről 3 óra 15 perc az M3-as autópályán.
A 14 hektáros tájképi kert kialakítása az 1830-as évekre vezethető vissza. Ekkor kezdte el Kende Zsigmond a fejlesztést, az egykori Szamos ártér őshonos állományát alapul használva, annak idős fáit megőrizve. A több mint ötven hektáros parkba ezt követően külföldről behozott lomblevelű fák érkeztek, később az unoka már főként tűlevelűeket telepített. A Kende Zsigmond által megálmodott, majd az utódok segítségével továbbfejlesztett kert egyedülálló fa- és cserjegyűjteménynek, növény- és állatvilágnak ad otthont.
A 14 hektáros tájképi kert kialakítása az 1830-as évekre vezethető vissza. Ekkor kezdte el Kende Zsigmond a fejlesztést, az egykori Szamos ártér őshonos állományát alapul használva, annak idős fáit megőrizve. A több mint ötven hektáros parkba ezt követően külföldről behozott lomblevelű fák érkeztek, később az unoka már főként tűlevelűeket telepített. A Kende Zsigmond által megálmodott, majd az utódok segítségével továbbfejlesztett kert egyedülálló fa- és cserjegyűjteménynek, növény- és állatvilágnak ad otthont.
A Kölcsey családdal közös őstől származó Kende család, kinek első képviselője Kölcse ispán volt, építtette 1181-ben a település monostorát. A Kende családtagok közül kiemelendő Kende Zsigmond, a kúria építtetője és a park megálmodója, Szatmár vármegye alispánja, Kölcsey Ferenc rokona. Az összesen 76 levélből álló Kölcsey-Kende levelezés és még számtalan érdekesség is megtekinthető az épület kiállítótermeiben.
A romantikus stílusban épült műemlék jellegű, homlokzati tornyos református templom az 1300-as években elpusztult czégényi monostor helyére épült. A templom évszázadokon át szolgált a Kölcsey-Kende család temetkezési helyéül.
A román korban épült templomról az első írásos feljegyzések 1405-ben készültek. Stílusának megfelelően kisméretű építmény, mely két térrészből, a hajóból és a szentélyből áll. Fő látnivalója az 1767-ben készült festett, fakazettás mennyezete. A 2003-as műemléki helyreállítást követően, 2004-ben Europa Nostra díjban részesült.
A kastélyparktól pár száz méterre kanyargó Szamos folyót is felkereshetjük, és ha elég szemfüles megfigyelők vagyunk, akár színpompás jégmadarat, átrepülő fekete gólyát, vagy a népnyelv által vakvarjúként emlegetett bakcsót is láthatunk.
