Budapest legrégibb hídja, egyben a főváros összetéveszthetetlen jelképe a Budát Pesttel összekötő Széchenyi Lánchíd. Építését a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István kezdeményezte 1832-ben, az átadásra azonban csak 1849-ben került sor, ekkor Ferenc József avatta fel a hidat. A II. világháborúban a hidat felrobbantották, de hamarosan újjáépítették. Az elmúlt években felújításon esett át, jelenleg pedig taxisok, a buszok, a motorosok, biciklisek és gyalogosok használhatják. A Lánchíd két hatalmas kőpilléren nyugszik, teljes hossza 375 méter, szélessége pedig 14,8 méter, a hídszerkezetet masszív vaskapcsok és láncok tartják. A Lánchíd a magyar nemzeti identitás és az ország modernizációjának szimbóluma lett, oroszlánszobrai, amelyek a híd két végénél találhatók, különösen híressé váltak. A szobrokat Marschalkó János készítette.