Angyali-sziget-kerülés
Túrainfó
Ráckeve a Duna partján található, egyedi hangulatú település. A város előtt egykor hajómalmok kelepeltek, de a víz ma is fontos szerepet játszik Ráckeve életében. A folyó csodás túrákat kínál azoknak, akik a nyugodt, csendes vizű Duna-szakaszon kerülnének közelebb a természethez. A túlparton található Vadkacsa strand kiváló kiindulási pontja a vízitúráknak. Ezen a rövid, de izgalmas túrán megkerüljük Ráckeve legnagyobb szigetét, az Angyali-szigetet, amely a legenda szerint onnan kapta a nevét, hogy az itt vadászó Mátyás király így sóhajtott fel, amikor elhajózott mellette: „Ez egy angyali hely!”
A túrára a Vadkacsa strandról indulunk. Észak felé fordulva átevezünk a ráckevei Árpád-híd alatt, majd 300 méter után elérjük a fűzfák között megbújó Balabán-lagúna bejáratát. A hely gazdag növény- és állatvilágát nem megbolygatva áthaladunk az 1,2 kilométer hosszú, hidakkal keresztezett csatornán. A kiságból kijutva, megpillanthatjuk délre a túlparton a Malom-öblöt, amely valaha Mátyás király dunai flottájának volt a kikötőhelye. Továbbhaladva északi irányba, a sziget jobb oldalán körbeevezzük az Angyali-szigetet. A földdarab északi része érintetlen vadon, belső tavacskái költő- és ívóhelyek.
Ha figyelmesek vagyunk, a kiskunlacházi strandot elhagyva megláthatjuk a szigetet kettészelő kis csatorna nehezen felfedezhető bejáratát. Átkelünk rajta, majd a sziget másik oldalát követve a főágon egyenesen visszacsorgunk a ráckevei Vadkacsa szabadstrandra – vagy akár tetszés szerint visszafelé is keresztülhaladhatunk a Balabán-lagúnán.
Megközelítés, útvonal
Vadkacsa szabadstrand, Ráckeve
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Ráckevei Savoyai-kastély
A törököket kiűző győztes császári hadvezér, Savoyai Jenő megvette – más források szerint tettei elismeréseként jutalmul kapta a császártól – az egész Csepel-szigetet. A török dúlta, kihalt vidékre német telepeseket hívott, és impozáns kastélyt emelt uradalma közepén a neves bécsi építész, Johann Lucas von Hildebrandt tervei alapján. 1702-ben kezdték építeni a ráckevei Savoyai-kastélyt, amely a világi barokk építészet első hazai emléke. Az épület jelenleg nem látogatható, de a főkapun keresztül érdemes bekukkantani, és megnézni a homlokzatot, amelyet Savoyai Jenő tulajdonságait jelképező allegorikus szobrok díszítenek. A kastély egykori fás parkjában fekvő kis tó körbesétálása is jó program.
Ráckevei Szerb (Nagyboldogasszony-) templom
Az 1400-as évek közepén nagyszámú szerb lakosság menekült a török elől az Al-Duna mellől a Csepel-szigetnek erre a területére. A településre ráragadt a Ráckeve név (a szerbeket akkoriban rácnak hívták). A ráckevei templom 1487-ben épült, és Magyarország egyetlen gótikus szerb temploma. A szentélyt a hajótól elválasztó, ikonokkal és fafaragványokkal gazdagon díszített ikonosztáz már a 18. századból származik. Akárcsak a templom különleges, bizánci hangulatú freskói, amiket 1765 és 1771 között korábbi falfestmények átfestésével készítettek. Néhol még látható a korábbi, 1514-es falfestés. A templomban az ortodox szokásoknak megfelelően nincsenek ülőhelyek, és a tér ketté van osztva női és férfi részre. Érdemes megnézni a szentélytől balra álló Madonna-ikont a hálaadó kis fémmedálokkal, amelyeket a gyógyult hívek helyeztek el itt.
Ráckevei régi városháza és Tűztorony-kilátó
A szecessziós stílusú városháza a középkori régi városháza helyén épült 1901-ben. A régi városháza tűztornyában 2009-ben kilátót alakítottak ki. A 35 méter magas Tűztorony kilátóból különleges körpanoráma nyílik, tiszta időben egészen Százhalombattáig és a budai hegyekig ellátni, kivehető a Velencei-dombság is. Ez a „négytornyú”-nak hívott Ráckeve egyik tornya (a másik három az itt élő három nemzetiség – szerbek, németek, magyarok – templomának tornya). A kilátó szezonálisan, április elejétől október második hétvégéjéig tart nyitva.