Vizek a magasból és a mélyből – Parádfürdő, Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény
Túrainfó
Táró, Csevice kút, Ördöggát. Geológia- és vízközpontú túra hazánk legmagasabb természetes zuhatagához, az Ilona-völgyi vízeséshez.
A 6,3 km hosszú túra során megismerkedhetünk e különös hangzású szavak pontos jelentésével, a Mátra keleti részén elhelyezkedő Ilona-völgy földtani érdekességeivel és a hajdani ércbányászat emlékeivel. A túra végpontja a 8-10 méter magasságú, természetes kialakulású Ilona-völgyi vízesés, mely a patakkal együtt Károlyi György gróf unokájáról kapta nevét.
A túra elején elhaladunk az egykor a Károlyi család tulajdonában álló kastély és kastélypark előtt. E parkban állt az úgynevezett Rákóczi-fa, mely talán az egész Mátra legidősebb kocsányos tölgye lehetett. 2015-ben egy viharban kidőlt, de a 300 éves fa törzséből egy méretes darab ma is látható a helyszínen.
Tovább haladva egy faragott székelykapu jelzi az Ilona-völgy bejáratát. Ezt követően az eleinte aszfaltos, majd köves utat felváltva szegélyezik hangulatos rétek, vadgesztenyés és hársas fasor, valamint a bükkös erdő.
Mindeközben az Ilona-völgyi tanösvény állomásai mesélnek a környék földtani érdekességeiről és bányászatáról. Az Etelka-táró, a Timsós-fejtés, a Szent István-csevice és az Ördöggátakat állomások érintésével jutunk el a Mátra egyik legszebb völgyében található vízeséshez. Az állomások közül külön kiemelhető a Szent István-csevice, azaz szénsavas forrás, melynek kerekes kútjából érdekes ízű, gyógyhatású, kalcium-hidrokarbonátos vizet meríthetünk.
A túraútvonal és a tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.
Megközelítés, útvonal
A túra Parádfürdőről, a Cifra Istálló és Kocsimúzeummal szemközti parkolóból indul, mely a 24-es főút mellett található, autóval vagy menetrend szerinti autóbusszal egyaránt könnyen megközelíthető.
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Cifra Istálló és Kocsimúzeum
Az eklektikus stílusú, fagerendás, vöröstéglás Cifra Istállót Ybl Miklós tervei alapján Károlyi György gróf építette 1880-ban. A díszes külső és a belső vörösmárvány burkolat miatt Cifrának nevezett épületben ma Kocsimúzeum működik, mely a kocsikészítés történetét és folyamatát mutatja be a kerék feltalálásától a főúri hintókig. A kiállításon számos eredeti, a 19. századi szerszám, eszköz, lószerszám, szekér, kocsi és hintó tekinthető meg.
Veresvár (Vörösvár), Parád
A régészeti leletek alapján feltehetőleg Árpád-kori várromot a Piros Vörösvár (fehér alapon piros vár) elnevezésű turistaúton lehet megközelíteni a hegy északi oldala felől. A helyenként meredek, nagyságrendileg 30 perces szakasz megtételét követően a 369 méter magas Vörösvár hegy tetején jó állapotú sáncmaradványokat találunk és élvezhetjük a szép kilátást a környező hegyekre.
Parádsasvári Üvegmanufaktúra
A Mátra északi oldalának egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja az üvegkészítés folyamatát mutatja be az érdeklődőknek. A műhely kis méretei és a barátságos, családias hangulat miatt nyújt közvetlen élményt a vendégeknek, akik az országban egyedülálló módon ki is próbálhatják az üvegfúvást s akár saját poharat is fújhatnak maguknak.
Búzásvölgyi tó – Recsk
Recskről, a Szajla felé induló úton lehet eljutni Búzásvölgyi tóhoz. Az oda vezető út legmagasabb pontjáról csodálatos kilátás nyílik a településre és a Kékes távoli csúcsára, a másik irányban pedig a tó és a közeli nyaralók színes világa tárul elénk. A horgászáshoz horgászengedély és napijegy vásárlása szükséges. Az 54 ha vízfelületű duzzasztott tó gyalogosan körbejárható, kedvelt célpont a kirándulók körében is.
Siroki vár, Barát és Apáca sziklák, Törökasztal
Az Siroki vár a Mátra és a Bükk határán, a Tarna-patak völgye felett emelkedő Vár-hegy tetejéről tekint le a tájra. A hegy lábánál található parkolóból egy meredek kaptatón 20 perces sétával érjük el az Árpád-kori vár bejáratát. A hegy gerincén a kéktúra nyomvonala mentén haladva juthatunk el a Barát és Apáca sziklákhoz. A két magányosan álló sziklatorony mindegyike 6-8 méter magas, kialakulásuk a vulkáni működés következménye, de számos legenda is kapcsolódik hozzájuk. A szikláktól tovább sétálva található a Törökasztal, mely nevét formájáról kaphatta. A monda szerint a törökök innen ellenőrizték a környéket a török uralom során. Csodás panoráma nyílik róla.
Mátravasút
A Gyöngyösi Állami Erdei Vasút vagy a legtöbb ember által ismert nevén Mátravasút a Mátra hegység déli oldalában végig haladó erdei vasút. A 325-ös számú Gyöngyös-Mátrafüred és a 324-es számú Gyöngyös-Gyöngyössolymos-Lajosháza-Szalajkaház szárnyvonalakból tevődik össze az útvonal. Magyarországon ez az utolsó olyan keskeny nyomközű vasút, mely menetrend szerinti személyszállítást végez két vonalon is.
Sástó Turisztikai Központ és Kilátó
Hazánk legmagasabban fekvő állóvize, a Sástó és környéke már az 1960-as évektől kedvelt csónakázó- és kirándulóhelynek számított. Jelképe az élénksárga színű, 53 méter magas fúrótorony-kilátó, melynek tetejéről tiszta időben nem csak a Mátra vonulatait, de akár a kanyargó Tiszát és a Budai-hegyeket is látni. A tó környékén kialakított interaktív Béka tanösvény 1,5 km hosszan vár mindenkit, kicsiket és nagyokat egyaránt.