Sétánk első része nyárfacsoportok között halad a fehér nyilakkal jelzett úton. Útközben egy madárodútelepet is látunk, később egy magasfeszültségű villanyvezeték után érjük el az ember által kevésbé bolygatott futóhomokvidéket, ahol elénk tárul a nyílt homokpusztai gyep látványa.
A tanösvény útján jobbra kanyarodva látható körülkerített rész egy nemzetközi jelentőségű klímakutatási program vizsgálati területe. Kerítése mellett elhaladva, innen 150 méterre egy buckaközi mélyedésben, ún. szélbarázdában találjuk a 4. állomást, de látótávolságon belül lesz az 5. is. Felkapaszkodva a környék egyik magasabb buckájára a 6. állomásnál a dűnék kialakulását és formakincsét ismerhetjük meg.
Negyedórányi gyaloglás után érjük el a tanösvény legtávolabbi pontját, mely az 52-es út melletti magasabb dűnén található. Igazi panoráma pont, ahonnan jól belátható a hullámos homoki táj. Csodálatos környezetben vezet vissza innen az út, a Fülöpházi-buckavidék egyik legszebb részén.
Sétánk következő állomásán a homok területek rovarvilágát ismerhetjük meg. A visszavezető ágon érintve a 9. és 10. állomást, utunkat sokáig egy telepített fenyves szegélyezi. Egy kiadósabb menet után érjük el kiindulási helyünket, ahol padokon pihentünk meg túránk végeztével.
