A Palóc Grand Canyon
Túrainfó
A határmenti szurdokvölgy meredek, néhol különlegesen ívelt, a sárga és barna kőzetek váltakozásának játékos csíkozásával csodálatos látványt nyújt. A festői táj az Ipoly mellékvölgyében található, ahol a Paris patak csak nagyobb esőzések és olvadások idején zúdul alá a 15-20 méter mély és néhol csak pár méter keskeny szurdokon. Ilyenkor a különlegesen szép völgyben esetén akár tíz-húsz méter magas, függőleges vízesések is keletkezhetnek, bár ilyenkor a túrázás a csúszós felületek és az omlásveszély miatt sem javasolt. Az év túlnyomó részében azonban a völgy száraz, túrázásra hívogat és kalandokat tartogat.
Vasúton is érkezhetsz a nógrádi faluba. Az állomásról indítva az utad átvezet a településen, érintve a hófehér római katolikus Felmagasztalás Templomát. A faluból az Északi Zöld jelzés visz fel a Paris patak szurdokvölgyébe.
Nógrádszakál északi vége fölé magasodik a Kastély- vagy Kálvária. Miután elhagytad a Felmagasztalás Templomát és beértél a fák árnyékába, balra lesz egy leágazás. Érdemes erre egy kitérőt tenni az oda- vagy visszaúton. Romantikus tisztás éke a kis kápolna, ami itt fogad.
Az apró tisztás szélén, a bokrok, fák tövében padok várnak. A lombok között kitekintve pedig a falura látsz, amelynek apró házai között tekintélyparancsolóan nyújtózik ékes tornyával az ég felé fehér temploma. Innen kb. még 1,5 km megtétele után egy elágazás visz el balra a Z+ jelzésre, ami már a Palóc Grand Canyonon visz végig. A szurdok elején egy esőbeálló alatt többnyelvű tábla tájékoztat a védett területről, annak kialakulásáról, és kőzettani kitekintést is nyújt a tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegekről.
A beálló mögött máris szűkülni kezd a tér, és a völgyet körülölelő erdő buja növényzete is egyre magasabbra szorul. Kisebb-nagyobb sziklák és kidőlt fák teszik kalandossá a főágat. Ennek izgalmát leginkább az izgága, kihívásokat kereső kisiskolások élvezik. A főág járható vége egy falban végződik. A sziklakaréj tövében a csapadékos időjárás vízesése helyett a száraz időszakban inkább csak a falon éppen átcsordogáló víz fogad. Létra híján nem tudsz rajta keli a túloldalon folytatódó szurdokvölgybe, mégsem érdemes azonnal visszafordulni. A mellékág is felfedezésre vár. De ez már nagyobb figyelmet követel, mert igencsak vadregényes. Mivel sok a kidőlt fa – amiken bújva vagy mászva jutsz csak keresztül –, és a völgy is meredekebben kapaszkodik felfele, ezért csak akkor vágj neki, ha bevállalósabb vagy. Ezt az ágat a zöld-keresztjelzés keresztezi. Itt bátorságtól függően fordulhatsz mindkét irányba. Ha kalandor és bátor vagy, fordulj balra, mert ez az út felfele vezet ki a szurdok főágának tetejéhez, ahol csakis óvatosan gyalogolj, és semmiképp ne térj le az ösvényről. Amikor látod, hogy a két ág összeér, a meredélyen ereszkedj le a szurdokba. Ha pedig szereted a kényelmet és a biztonságot, válaszd a zöld-keresztjelölésnél a jobbra tartó utat. Ez körbe visz, a szurdok elején kialakított lépcsőhöz.
Megközelítés, útvonal
3187 Nógrádszakál, vasútállomás
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Szurdokvölgy története
Feltehetően egy folyó torkolati deltavidéke volt ez a terület, ahol üledékrétegként andezittakaró halmozódott fel. A víz ebbe a vulkáni kőzetbe vájt az évmilliók alatt 15-20 méter mély medret. A nagy vastagságban képződött kavicsos, homokos üledékbe helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufit-rétegek települnek, amelyik levéllenyomatokat őriztek meg a föld őstörténeti korából.
Fatörzsbarlang
A Páris-patak völgyében lelték fel Magyarország első fatörzsbarlangjait, melyek európai viszonylatban is kuriózumnak számítanak. Nem szó-szoros értelemben vett barlangok. Hatalmas fatörzsek üregei. Keletkezésük több millió évre vezethető vissza. A vulkáni tufába rengeteg, a folyó által felhalmozódott fatörzs hullott, amelyek a megszilárdult rétegben szép lassan kirohadtak. Később ezek az üregek a talaj eróziójának is köszönhetően felszínre kerültek, és látványukban barlangra emlékeztetnek.
Századfordulós kálvária stációi
A századfordulón épített kálvária stációit az utóbbi időben helyreállították. A dombtetőn az Árpád-korban vár állt, majd területén monostort létesítettek, később a Koháry grófok kastélya állt itt, most pedig az 1912-ben épült Kálvária. A kápolnától kilátás nyílik az Ipoly-völgyre.
Római Katolikus Templom
A falu plébániája középkori eredetű, de a mai templomot 1894-ben emelték a dombtetőre. Harangja egyike az ország 15, még a török hódoltság előtt öntötték. A nógrádszakáli 1523-ban készült.
Ipolytarnóci Ősmaradványok
Az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területen látogatóközpontja egy 17 millió éves, A Paratethys ősi tenger fenekétől egy folyóparti, szubtrópusi esőerdőn át a vulkánok tetejéig ívelő időutazásra csábít. Kiállítás, lombkorona-sétány és tanösvények csábítanak.