Nógrádi Palócföld

Áttekintés

Tudtad?

  • Ez az ország legzöldebb tájéka: Nógrád vármegye 40,3%-át erdő borítja.
  • A tájegység különleges geológiai képződményekben gazdag. A kazári riolittufa egyenesen olyan, mintha egy tajtékzó vízesés egy pillanat alatt kővé dermedt volna.
  • A palócoknak Olümposzuk is van, a 727 méter magas Karancs-hegy.

A tűzben született táj

Nem csak a tájszólás különleges Magyarország északkeleti szegletében, Szlovákia közvetlen szomszédságában, de a vadregényes táj is ámulatba ejtő. Sétáltál már lávaömlésen? Álltál már bazaltorgonákon? Még nem? Itt megteheted! A Novohrad-Nógrád Geopark túrái közel hozzák a földtörténetet, a középkori erődök korát és a magyar hagyományokat is. Nemhiába nevezte Mikszáth Kálmán Görbeországnak ezt a vidéket, hiszen a dimbes-dombos, hullámzó tájban megbújó idilli palóc falvak tornácos házai ugyanolyan romantikusak, mint a hegytetőkön ülő várromok.

Palócföldön a könnyed kalandok mellett próbatételek is várnak rád. Csak hozd a bakancsodat, hátizsákodat és a bringádat, az élményt Palócföld adja! Akár evezőt is ragadhatsz, hiszen a vadregényes Ipoly fantasztikus vízitúraterep a gyakorlott kenusok és kajakosok számára, akik nem riadnak meg a hajók cipelésétől sem – erre ugyanis a duzzasztóműveknél szükség van. Ennyi kaland után az éhség garantált, de a palóc konyha kihúz a bajból: a ganca és a krumplilaska igazi kalandoroknak való fogások!

TOP látnivalók

Ipolytarnóci Ősmaradványok

23 millió éves időutazásra csábít Ipolytarnóc, az ősvilági Pompeji. Láthatsz itt cápafogakkal hintett tengerparti fövenyt, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fáit, egzotikus növénylenyomatokat, ősvilági lények lábnyomait, vulkáni tufaszórásban konzerválódott maradványokat.

Tovább

Salgó vára

A Salgó vára koronázza a Medves 625 méter magas vulkáni sziklacsúcsát, ami már önmagában is különleges, ugyanis zsákként egymáshoz préselődő bazaltoszlopokból áll. Sétálj át a tanösvényen a Boszorkány-kőhöz is, ami a helyi legendák szerint az itt letaszított boszorkányokról kapta a nevét!

Tovább

Szent László-hasadék

Ez az a szurdok, aminek sekélytengeri kőzettömbjében a legendák szerint nyomot hagyott Szent László lovának patája ugratás közben, és ahol “csodatévő” víz fakad. Pihenj egyet a 300 éves tölgyek árnyékában vagy egy remetelakban, mielőtt tovább mennél!

Tovább

Hollókő Ófalu

Kóstolj bele a palóc hagyományokba! Mesébe illő fehér házak és macskaköves utcák adják az igazi palócélményt. Faluséta jeggyel felfedezheted a település valamennyi régi titkát. Sétálj fel a várhoz is, ahonnan már csak egy kisebb túra a Kéz-kilátó!

Tovább

Kishartyáni Kőlyuk-oldal

Itt egykor mindent ellepett a tenger, és az áramlatok nyomát izgalmas rétegződések mutatják. A 30-40 méter magas homokkő falban remetelakok bújnak meg; a monda szerint a tatár- és törökdúlás idején itt rejtőztek el a helyiek. A több emelet magasban lévő látványossághoz lépcső vezet, de menet közben jól figyelj, mert 25 millió éves cápafogakra is bukkanhatsz.

Tovább

Ezt kóstold meg!

Ferentő

Az önteni való kelt tészta (guba) díszes formája a ferentő, fentő vagy frentő. A csiga formájú édesség az évszázadok alatt sokat változott: régen a kemencében vagy a tűzhely platniján gyúrt tésztából sült, és a ráöntött víztől puhult meg. Később már kenyértésztából készült, és az öntéshez már tejet is használtak. Ma kalácstészta az alapja, amit sütés után forró cukros vízzel megöntenek, mézet csurgatnak a tetejére, majd mákkal meghintve fogyasztják. Böjti ízből ünnepi édesség lett, ma pedig a gyerekek kedvenc desszertje.

Sztrapacska

A sztrapacska olyan régen bekerült a palóc konyhába, hogy szinte már sajátjaként tekint rá, pedig a haluska receptje eredetileg szlovák. Tésztájához mindössze krumpli, liszt, víz szükséges. Hagyományos módon elkészítve soha nem tartalmaz tojást, csakúgy, ahogyan a nudli sem. Kérheted túróval, húsos szalonnával, savanyú káposztával vagy pirított hagymával is, de amiből igazán jó sok kell a tetejére, az a tejföl.

Palóc tokány

Fontos különbség a pörkölthöz képest, hogy a húst „tokányra vágják”, vagyis nem kockázzák, hanem nagyjából 5 centiméter hosszú, ceruza vastagságú csíkokra szelik, így főzik fedő nélkül, hogy a víz távozzon. De mitől igazán palóc az omlósra sült sertéscomb? A rostban gazdag zöldbabtól, ami a térség jellemzője. Vérbeli túrázónak való, energiadús alapanyagok találkoznak a palóc tokányban, amelyek paprikakrémes, hagymás szósszal, kaporral és tejföllel egészítik ki egymást igazán!

Laska

A laska Palócföld burritója. A sparhelt – vagy ahogyan itt nevezik, masina – forró lapján, kemencében vagy sütőben készült megannyi nógrádi lepénytészta közül a legkedveltebb. A palócok úgy tartják, hogy jó laskát csak “öreg” krumpliból lehet csinálni, és vigyázni kell, túl ne főjön, mert akkor csak ganca lesz belőle. A feltekert laskába kerülhet tölteléknek (juh)túró, sült szalonnapörc, pirított hagyma, de az édesszájúak lekvárral is megkenhetik.