Látványos hazai barlangok nyomában

Remete-barlang

Nagymarosról indulva éred el a Remete-barlangot, ahonnan a Dunakanyar egyik legszebb kilátása vár rád. Érdemes továbbmenni az általunk ajánlott útvonalon, ugyanis innen már nincs olyan messze a Julianus-kilátó, ami hasonlóan fantasztikus látványt nyújt. Ez egy közepesen nehéz útvonal, ami emelkedőkben és lejtőkben bővelkedik, így megfelelő túrafelszerelésben vágj neki a 12,1 km-es útnak.

A Remete-barlang legendája:
Élt egykoron egy bűnös szerzetes, aki a barlangba száműzte magát, hogy ott élje remete életét. Ám a szerzetes nem volt teljesen egyedül, ugyanis volt egy szamara, akit alkalmasint leküldött vízért a Dunához. Mindez úgy történt, hogy a szamár hátán a kétfelől lelógó edénybe gyűlt a víz, amikor a szamár bemerészkedett a Dunába. Az állat onnan tudta, hogy megtelt az edény, hogy a vizes edényeket tartó szíj meghúzódott. Miután azok megteltek vízzel, a szamár visszament a remetéhez. Azonban éltek a faluban gonosz és rosszindulatú emberek is, akik egy napon a szamár edényeibe követ raktak. Így mikor az bement a vízbe, nem érezte a szíjak feszülését, így olyan messzire merészkedett, hogy elsodorta a víz. Ettől kezdve a remetének nem volt ivóvize, így szomjan halt. Valljuk be, nem valami vidám történet ez, viszont talán a Dunakanyar látványa boldoggá tette a remetét életének utolsó időszakában!  De neked ez a szomorú történet ne szegje kedved felkeresni a barlangot, mert valóban csodás látványban lesz részed!

Leány- és Legény-barlang

A Pilisben található két barlangnak ugyan két különböző bejárata van, de mindegyik az úgynevezett Ariadne-barlangrendszernek a része. A jelenleg ismertek közül ez hazánk harmadik leghosszabb barlangja, amit klastrompusztai pálos romoktól indulva érdemes felkeresned.

A barlangok érdekességei:
Szinte mindegyik történeti korból találtak itt valamilyen leletet. Olyanokat mint agancsból készült balta, réz- és bronzkori cserepek, római kori fésű, Árpád-kori cseréptöredékek és a legizgalmasabb: középkori pénzhamisító műhely nyomai. Ezek a kincsek is jól mutatják, hogy a barlangot már elődeink is használták, sőt mi több, életvitelszerűen éltek itt. Ez a barlang fokozottan védett, ugyanis nagyszámú, védett denevérkolónia (mindegyik  denevérfaj védett!) lakhelye. Vigyázz a barlangra, és ha teheted ne zavard állandó lakóit!

https://aktivmagyarorszag.hu/a-pilisi-osember-barlang/

Jankovich-barlang

A Gerecse egyik legszebb pontján találod az úgy nevezett Öreg-kő sziklafalat. A Bajótról induló 10 km-es körtúra az Öreg-kő szívében megbújó Jankovich-barlangot rejti, amihez egy meredek lépcsősor vezet fel. A barlang különlegessége a 20 méter magas kupolacsarnok.

Amit a barlangról érdemes tudni:
Az 1800-as években itt még kőbányászat folyt, viszont ennek a tevékenységnek köszönhetően a barlangászok érdeklődését még inkább felkeltette a barlang. Az első ásatásra 1913-ban került sor, majd ezt követte még kilenc. Nem volt hiábavaló az őskori leletek után való kutatás, hiszen számos csontra és cserépmaradványra, illetve barlangi medve csontjaira bukkantak. De még ennél is nagyobb szenzáció történt a barlang mélyedéseiben: sikerült feltárni a valószínűsíthetően a jégkorszak végén elzáródott hátsó termet, ami a Neander-völgyi ősember által használt többféle kőeszközt, jáspis lándzsahegyet, és barlangi medve fogából készült pengéket rejtette.

Indulj el a lenti úton, és fedezd fel az Öreg-kő legszebb barlangját!

Szelim-barlang

Hazánk legismertebb és valószínűleg a leglátogatottabb barlangja, amit a Turul-emlékműtől egy rövid sétával elérhetsz.A barlangot már a Neander-völgyi ősember is használhatta, mivel a kutatások során kovaeszközök, mamut, ősbölény és óriásszarvas csontmaradványai is előkerültek, ami ékes bizonyítéka annak, hogy akár 70-80 ezer évvel ezelőtt itt találtak menedékre őseink. Természetesen rengeteg egyéb őskori kincsre is bukkantak, mint például kaparószerszámok, cseréptöredékek, illetve rengeteg emberi csontmaradványt is.

A barlang legendája:
Létezik egy legenda, miszerint a török hódoltság idején a barlangba menekült magyarok odavesztek. A csontok mennyiségéből arra következtetnek, hogy a legenda akár valós is lehet, bár a leletek kora inkább a tatárjárásra datálhatóak. A legenda szerint a környék hét településének lakói a barlangban rejtőzködtek el a portyázó török sereg elől. Ám azok egy napon észrevettek egy nőt, aki éppen a patakhoz igyekezett vízért szomjazó gyermeke számára. Őt követve bukkantak rá a barlangban rejtőző magyarokra, akik a barlang szűk bejáratát eltorlaszolták. Ekkor a törökök áttörték a barlang mennyezetét és „kénkővel vegyített szalmafüsttel” fojtottak meg mindenkit, aki bent volt.

Szerencsére most már biztonságban vagyunk, ha a barlangot felkeressük! Sőt, talán egy életre szóló élménnyel gazdagodunk, mert valóban ez az egyik legszebb barlang!