Vízitúra a Rába legszebb szakaszán
Túrainfó
A Rába hazánk egyik legvadregényesebb, legromantikusabb és legtermészetesebb állapotban megmaradt folyója. Az osztrák Alpokban ered, majd Szentgotthárd mellett éri el Magyarországot, és északkeleti irányban haladva Győrnél torkollik a Mosoni-Dunába. A kavicspadokkal, éles kanyarokkal, hirtelen felgyorsuló szakaszokkal sűrűn szabdalt folyó néha kihívás elé állítja még a tapasztalt vízitúrázókat is.
A Rába különlegessége, hogy a határ és Sárvár közé eső, felső szakaszát alig szabályozták, azt is inkább csak a települések környezetében, így megőrizte vadregényes hangulatát. A természetes környezetnek köszönhetően az élővilág mind a vízben, mind a folyót övező partok környékén háborítatlanul megmaradt, így a Rábán evezve különleges állat- és növényfajokat ismerhetünk meg.
A folyó Szentgotthárd és Csákánydoroszló között kanyargó szakasza az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik. Ezt a folyószakaszt zegzugos kanyarulatok, magas partfalak, zátonyok, szigetek jellemzik. A vadregényes Felső-Rábának talán ez a legszebb része: a bedőlt fák, technikás kanyarok, kalandos zúgók, kavicspadok újabb és újabb élményeket nyújtanak a folyó bebarangolásakor. A Rába emiatt kedvelt úti célja a vadvízi túrázóknak. Nem is a sodrás erőssége kölcsönöz vadvízi hangulatot ennek a folyószakasznak, hanem a víz fölé nyúló bokrok, bedőlt fák, kisebb-nagyobb hordalékszigetek, zátonyok. A Rábán való vízitúrázás a gyönyörködés mellett izgalmakat és adrenalinfröccsöt jelent. A vezetett, csoportos túrákat akár kezdőknek, családoknak, baráti társaságoknak is ajánljuk, illetve cégek számára csapatépítés gyanánt.
Megközelítés, útvonal
Csörötnek, Rába híd
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Hársas-tó, Szentgotthárd
Szentgotthárd egyik éke a Máriaújfalu településrész szélén elterülő Hársas-tó. A szomszédos Apátistvánfalva erdejében eredő Hársas-patak táplálta mesterséges tó nemcsak a horgászok, hanem a fürdőzők és kirándulók körében is népszerű. A tóparti sétány mellett kiépült, 1 kilométer hosszú Hársas-tó tanösvény a tó és környékének élővilágát, a vidék építészeti értékeit mutatja be.
Ciszterci kolostor, Szentgotthárd
A cisztercieket még III. Béla hívta be magyar földre 1138-ban. A mezőgazdasághoz jól értő francia szerzetesek földművelésbe kezdtek Szentgotthárdon. Templomukat Szent Gotthárd bajor püspök tiszteletére szentelték, innen kapta nevét a város. A török hódoltság idején az apátság elpusztult. Köveiből 1676-ban új templom épült. Mikor 1740-ben sok viszontagság után a ciszterciek visszatérhettek, és újra felépítették templomukat, immár barokk stílusban, a korábbi templomra már nem volt szükség. Gabonát tartottak benne, ezért hívják ma „magtártemplomnak”. Az új, tekintélyes barokk templom a kor híres építésze, Franz Anton Pilgram tervei alapján készült, és Magyarország harmadik legnagyobb barokk temploma.