Útvonal: Bajánsenye–Magyarszombatfa–Velemér–Szentgyörgyvölgy–Kerkáskápolna–Bajánsenye
A kiváló kerékpártúra-terepnek számító Őrség legszebb részeit lehet felfedezni ezen a túrán. Az Őrség nevét arról kapta, hogy a történelmi Magyarország nyugati határvidékét védte a hódítóktól. A trianoni döntés után is itt húzódott a szigorúan őrzött államhatár, így ez a környék kimaradt a városias fejlődésből ugyanúgy, ahogy a nagyüzemi gazdálkodás káros hatásaiból. Ennek a mellőzöttségnek köszönhető az az idilli táj, amelyen most átsuhanunk kerékpárunkkal. A szelíd dombok között tavak bújnak meg, fenyvesek váltakoznak bükkerdőkkel, lápos rétek lehelnek párát reggelente. A csendes falvakban kiváló éttermeket találunk, ahol megkóstolhatjuk a csak ezen a tájon fellelhető ételkülönlegességeket. Román kori templomokat is érint túránk, de a legnagyobb ma élő európai emlősállatokat, a bölényeket is megpillanthatjuk az Őrségben.
Bajánsenyéről indulunk a kis forgalmú, kitáblázott kerékpáros nyomvonalon. Hét kilométer múlva érjük el Bajánsenyét. Ahogy az Őrség legtöbb települése, ez a község is több településbokor, úgynevezett szer összevonásával alakult ki. A település déli határában egy nagy horgásztavat találunk, a partján olyan étteremmel, amelyben a tó egykori lakóit szolgálják fel.
Továbbhaladva Magyarszombatfára érünk, az őrségi fazekasság központjába. Mivel a környék földjei soványak, a helyiek fazekassággal foglalkoztak, az itt készült, messze földön híres edények eladásából szereztek megélhetést. 2002 óta minden évben nyár derekán megrendezik itt a Nemzetközi Fazekastalálkozót, amelyen az érdeklődők megismerkedhetnek a helyi fazekashagyományokkal.
Következő állomásunk az Árpád-kori templomáról híres Velemér. A Papréten található, a Szentháromság tiszteletére épült, egyhajós, nyugati tornyos (azaz keletelt), kőből és téglából épült katolikus templom jelentős műemlék. Építésének pontos évszámát nem lehet tudni, a stílus alapján az 1200-as évek végére teszik. Freskóit Aquila János festette 1378-ban. Dombok és erdők között tekerve, hangulatos utakon érünk át Szentgyörgyvölgybe. Nem is hinnénk, hogy ezen a tájon 7500 éve is éltek emberek – erről a település határában talált, neolit korból származó, vonaldíszes agyagtehén szenzációs régészeti lelete árulkodik. Innen Magyarföld irányába tekerünk tovább, keresztezve a Kerka-völgyét. Kerkáskápolna következik, majd észak felé visszaérünk kiindulópontunkra, Bajánsenyére.