Egykor izzó vulkánoktól a hűvös tengerfenékig – Kishartyáni-kőlyuk A

Túrainfó

Mindenki saját felelősségére induljon csak fel a barlanghoz, és kisebb gyerekekkel jelenleg nem ajánljuk ezt a túrát, mert több helyen is ki van törve a korlát.

Egykor izzó vulkánoktól a hűvös tengerfenékig – így lehetne összefoglalni azt az időutazást, amin túránk során részt veszünk. Eközben a táj hol a középkori lovagok világát, hol a 19-20. századi szénbányák munkásainak a mindennapjait idézi.

Közvetlenül az egyik egykori bánya tájsebként is bámulatosan szép látványt nyújtó gyomrának szomszédságában, a Baglyaskő-vár természetvédelmi terület szívében mintha csak a Kisherceg regényből kerülne elénk az a kis vulkán, amelyre egykor Baglyaskő várát építették. A várból ma már csak nagyon kevés látható – a természetvédelmi területen azonban kisvizes élőhelyet és egy geológiai tanösvényt is kialakított a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. Innen indulunk el a zöld Z jelzésen.

Elsőként Baglyasalját érintjük túránk során, amely egy szűk, 6 km hosszú és 100 méter mély, V alakban mélyedő völgyben helyezkedik el, amit a Baglyas-patak mélyített ki. A település a baglyaskői várhoz tartozott, a későbbiekben a somoskői uradalom része volt.

Jó szerencsét! – olvashatjuk sok helyen a térségben – s bizony a bányavidéken tényleg szükség is volt a szerencsére, hiszen soha nem lehetett tudni, hogy a bányász, aki reggel leszáll a hegyek gyomrába, vajon este élve tér-e vissza a családjához. Salgótarján környékén az 1800-as évek végén indult el a bányászat, ennek nyomaival lépten-nyomon találkozhatunk utunk során is. A területen ugyanis vándor bányászat folyt, amikor kiürült egy-egy bányatelep, új területekre húzódott át a bányászat. Ennek építészeti jelentősége is van, több helyen – így Baglyasalján – is találkozhatunk a bányászkolóniák egykori egységes épületeivel.

Tovább haladva a szintén egykori bányatelep, a Szánasalja mellett elhaladva jutunk el a Zsidó-hegyig, amely a nevét a helyi legendák szerint onnan kapta, hogy a XVIII. század második felében kiraboltak és megöltek itt egy átutazó izraelita kereskedőt. A Zsidó-hegy a Duna és a Tisza vízgyűjtő területének választóvonala is. Innen már a zöld Z+ jelzésen érünk el a kishartyáni Kőlyuk-oldalig. Az ekörül található 12 hektáros területen számos védett növény- és állatfaj él, amelyekről a Kőlyuk-oldal közelében információs táblákon olvashatunk. A kőlyuk oldal egy 30 millió éves időutazásra csábít – ilyen idős ugyanis az a tengeri üledék, amely a hatalmas, 30-40 méteres kőzetfalat alkotja. Ha figyelmes vagy, a világosabb, lazább szerkezetű rétegekben akár cápafogakat is találhatsz. A több emelet magasságú homokkő falban alakult ki az az üreg, amelyek egykor remeték lakhelyéül, illetve a török időkben a keresztény lakosság búvóhelyéül is szolgált.

A kőlyukhoz meredek lépcsőkön lehet feljutni. Mielőtt nekiindulnánk, érdemes megpihenni a közvetlenül a fal előtt kialakított pihenőhelyen, ahol tájékoztató táblákon olvashatunk a térség geológiai értékeiről. A területet villanypásztor védi, a kapukon keresztül lehet átjutni. A barlanghoz keskeny, helyenként magas lépcsőkből álló lépcsősor vezet. A barlang egy 6-szor 5 méteres előtérből és 3 teremből áll. Az előtér szolgált tűzrakóhelynek is. A legnagyobb termet egykor hálóként használták, 6 m hosszú és 2 m széles. A másik, 5 méter hosszú terem, amelynek a szélessége csak 1,5 méter, egykor raktárként funkcionált, míg a középső helyiség volt az előszoba.