Eger környéki kerékpártúra
Túrainfó
Az egri vár falaitól induló és oda visszatérő könnyű kerékpártúra sorra veszi a püspöki székhely közvetlen közelében található történelmi és geológiai látnivalókat. A várost a messze földön híres Szépasszony-völgy irányában hagyjuk el, de a borozással várjunk estig, most a kerékpározás van soron! Viszont a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpontban megpihenhetünk, ahol változatos programokkal és kalandparkkal várják a látogatókat. Innen a frissen átadott, széles és biztonságos kerékpárúton tekerhetünk el Egerszalókra.
A környék nevezetessége a gyógyfürdő mellett emelkedő, mésztufamedencékkel borított „sódomb”. A mesterséges forrásból felszínre törő termálvíz 410 méter mélyről hozza fel 65-68 fokos forró vizét, amely rengeteg oldott ásványi anyagot tartalmaz. A felszínen lehűlve a víz leadja kalcium-karbonát-tartalmát, így alakul ki a különleges geológiai képződmény. A lenyűgöző természeti jelenségre legközelebb a toszkánai Saturniában találunk példát, de a Kis-Ázsiában található Pamukkaléban és az USA-ban, a Yosemite Nemzeti Parkban is hasonló folyamatok építették fel a mésztufakiválásokat. Megnézhetjük még a település határában található kaptárköveket, amelyeket a puha riolittufába faragtak az itt élők.
Innen Verpelétre kerékpározunk, ahol egy újabb geológiai érdekességet nézhetünk meg: Magyarország legépebben megmaradt vulkáni képződményét, egy parazitakrátert, amelyet egy felhagyott kőbánya tárt fel. A hegyre tanösvény vezet fel, csúcsáról kiváló kilátás nyílik a Tarna-völgyre. A kedves településről Tarnaszentmária és Egerszólát érintésével, alacsony forgalmú közutakon tekerhetünk vissza Egerbe.
Megközelítés, útvonal
Eger, Érsekkert
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Egerszalóki „sódomb”
A népnyelv tévesen „sódomb” névvel illeti ezt a mésztufával borított hegyoldalt. Az Egerszalók határában felszínre törő termálvíz 410 méter mélyről rengeteg oldott ásványi anyagot hoz a felszínre. De a 65-68 fokos víz lehűlve leadja kalcium-karbonát tartalmát, így alakul ki a több mésztufamedencéből álló, különleges geológiai képződmény. Hasonló folyamatok természetes előfordulásai a toszkánai Saturnia, a törökországi Pamukkale, és az USA-ban, a Yosemite Nemzeti Parkban is találunk ilyen mésztufakiválásokat.
Egerszalóki kaptárkövek
Betyárbújó, Menyecske-hegy, Kőbújó: ezek nem mesebeli helyszínek elnevezései, hanem az Egerszalók melletti kaptárkövek nevei. Eger környékén és a Bükkalján több település is büszkélkedhet ezekkel a különleges geológiai látnivalókkal. A Bükkalja nagy részét felépítő vulkáni tufákat a miocénben zajló heves tűzhányó tevékenység hozta létre. Az elmúlt évezredek eróziója, az aprózódás, a mállás, a szél és a csapadék alakították ki ezeket a kúpokat, sziklafalakat. A könnyen faragható sziklát később az ember is formálta: lakóházat, pincét, raktárat és méhkaptárt vájtak a puha kőzetbe az itt élők. A kaptárkövek különleges természeti értékek és kultúrtörténeti emlékek egyben.
Egri vár
Eger nagy történelmi múltú vára a város legismertebb, irodalomtörténeti jelentőségű épületegyüttese. A várhoz fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték a túlerőben lévő török hódító seregét. Az ostrom történetét dolgozza fel Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye. Eger történelmi múltú városát az azonos nevű patak két oldalán találhatjuk, a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az egri egyházmegyét, amelynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott.