Cserháti vulkánok nyomában – Salgó vára és a Boszorkány-kő
Túrainfó
A Cserhát északi része már a Felvidék kapuja. Az egykor itt őrt álló végvárak látványos hegycsúcsokra épültek, ahogy azt a somoskői vár jól példázza. Szerényebb váracska Salgó vára, de a kilátás innen is pazar – de nem csak a panorámát tartogatja számunkra a vulkáni csúcs. Az egykor tüzes lávát lövellő hegycsúcson mára szürke bazalttá dermedt az akkor izzó magma— most oszlopos elválású, vízesésszerű, látványos formációkat alkot. A Medves-fennsík egyik magas csúcsa a Salgó várral koronázott hegytömbje – a környező magaslatok pedig együttesen alkotják Európa legnagyobb kiterjedésű bazalt-fennsíkját.
Látványos geológiai és történelmi emlékhelyekre vezető túránk Salgóbánya központjából indul. A piros kereszt és a sárga sáv jelzés mutatja az utat a vulkáni magaslaton álló vár felé. A csúcson csodálatos körpanoráma tárul elénk, látszik innen a Karancs, a Medves és a Bükk, no meg a Cserhát erdővel borított hegyei. Salgó vára a 13. század óta áll e magaslaton, sok ostromot láttak a falai. Az 1980-as években kezdődött meg a vár feltárása és renoválása.
A várral szemben találjuk a Kis-Salgót, más néven a Boszorkány-kőt, amelynek neve onnan ered, hogy a boszorkánysággal vádolt asszonyokat innen taszították a mélybe. A 15-20 méter magas sziklatömböt járja körül a Boszorkány-kő tanösvény.
Innen a Nógrád Geopark látogatóközpontjába sétálunk, ahonnan az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvény indul. A meredek falakkal határolt bányaudvarokban a kőfejtés után felgyűlt a csapadékvíz, így tavak alakultak ki. E túra csak a legnagyobb víztükörnek számító Középbánya-tavat érinti, de ha van kedvünk és erőnk, bejárhatjuk a teljes kört. Innen térünk vissza Salgóbányára a könnyű, de emlékezetes túra után.
Megközelítés, útvonal
Salgóbánya, központ
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Eresztvényi kőbányák tanösvény
A Medves-fennsík a miocén kori vulkanizmus során kialakult nógrád–gömöri bazaltvidék legszebb vulkáni takarója. A 12,8 négyzetkilométer területű bazaltfennsíknak ma egy 7,8 négyzetkilométeres része tartozik Magyarországhoz, amely a Karancs–Medves Tájvédelmi Körzet részeként kiemelt természetvédelmi oltalmat élvez. A modern látogatóközponttól indul az egykori bányaudvarokat bemutató földtani tanösvény, amelyet bejárva a vulkanikus táj kialakulásáról, a lávafolyásokról és a vulkáni törmelékes kőzetekről szerezhetünk ismereteket.
Boszorkány-kő tanösvény
A Karancs–Medves Tájvédelmi Körzeten belül kialakított rövid, de látványos tanösvény a pliocén-pleisztocén korú bazaltvulkanizmus jelenségeit és a vulkáni tevékenység mai is látható nyomait, kőzeteit mutatja be. A geológiai bemutatóösvényen a Kis-Salgó (Boszorkány-kő) 571 méter magas bazaltkúpját lehet körüljárni. Megfigyelhetünk itt oszlopos elválású bazaltot (bazaltláva), vulkáni salakot (vulkáni törmelékes kőzet), lávafoszlányok nyomait, vulkáni bombákat, telért és „kukoricacsöves” megjelenésű, murvásodó bazaltot is.