Ilona-völgyi körtúra
Túrainfó
Parádfürdőről dél felé indulva, az egykori Rákóczi-fa torzója mellett térj be az Ilona-patak völgyébe. Az itt kialakított tanösvény 9 állomáson keresztül mutatja be a Mátra keleti részét. Az út a Károlyi családhoz köthető Mária képoszlop mellett folytatódik. Az oszlop annak állít emléket, hogy a család egyik vadászata során Károlyi Gyula gróf fiát egy felbőszült vadkan vette üldözőbe, amely elől az ifjú Károlyi egy magas, szerteágazó tölgyfára kapaszkodott fel, és ott imádkozva végül megmenekült. A legendában szereplő hatalmas fa ma is teljes pompájában megcsodálható.
A keskeny, aszfaltos utat vadgesztenyékből és hársfákból álló fasor szegélyezi, amelyen elindulva hamarosan eléred a Szent István-csevicekutat. A kútnál mindenképpen tarts egy rövid pihenőt, és kóstold meg a kellemes, szénsavas kútvizet. Innen előbb köves sétány, majd patakmenti ösvény vezet hazánk legmagasabb természetes vízeséséhez. Merülj el a különleges hangulatban, majd térj vissza a csevicekút fölötti rétig, ahol az út jobbra tér a Kikerics-tisztáson keresztül. Bár erre az út kicsit hosszabb, érdemes ezt választanod, mert így a Csikósd kút melletti aszfaltos úton elérve a piros jelzést, és azon balra fordulva egy gyönyörű, vadregényes fenyvesen haladsz át. Innen a Veresagyag-bércen hosszan kanyarogva vezet az ösvény, majd egy meredek lejtő visszavezet Parádfürdőre.
Megközelítés, útvonal
Parádfürdő parkoló, (24-es úton autóval és autóbusszal)
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Cifra Istálló és Kocsimúzeum
Az egykori uradalmi istálló 1880-ban épült Ybl Miklós tervei alapján. Az eklektikus stílusú épület elnevezése díszes vörösmárvány-vöröstéglás-fagerendás külsejére utal. A jelenlegi kocsimúzeumban képet kaphatsz a kocsikészítés történetéről, egészen a kerék feltalálásától kezdve, valamint régi díszes főúri hintókat és tartozékokat tekinthetsz meg. A Cifra Istállóban pedig 9 magyar lófajtát ismerhetsz meg, úri környezetben.
Asztalos Joachim fafaragó kiállítása – Parád
A parádi mester a palóc életnek és a betyárvilág legendáinak állított emléket fába vésve. A kiállításon megtekinthető édesanyjáról készített korai alkotása; a „parasztasszony gyermekkel” című szobra, továbbá négy betyár szobra (Vidróczki Marci, Pintér Pista – a Mátra és a Bükk betyárja, Rózsa Sándor – az Alföld betyárja és Sobri Jóska – a Dunántúl, Bakony betyárja) is.
Palóc ház – Parád
Az 1770-es években épült ház a Mátra vidéki faépítkezés utolsó megmaradt emléke, megfigyelheted rajta a korabeli palóc építészet stílusjegyeit. Első két részét zsilipelt technikával építették, a harmadik helyiséget később, a XIX. század első harmadában toldották hozzá. A pitvarból, szobából és kamrából álló lakóház egyszerű bútorokkal van berendezve, melyeket Parádon és a szomszédos Bodony településen gyűjtöttek a hatvanas évek elején.
Tájház – Parád
2000-ben gyűjtötte a kiállítás anyagát a parádi Nyugdíjas Klub közössége. A tájház a településen fennmaradt palóc viselet és életmód tárgyi eszközeit mutatja be. Megtekinthető itt egy nyoszolya a hozzátartozó kellékekkel, parádi dunyha, párnák, derékalj, szalmazsák, lepedő, sátorlepedők. Számos vászonból készült ruha, törölköző, asztalterítők, tarisznyák, valamint egy menyasszonyi kelengyeláda, mely a palóc házak egyik legjellegzetesebb darabja.