Bélapátfalva Egertől északra az Eger-patak völgyében fekszik, a Bél-kő hegy aljában, amelyet a Nyugat-Bükk kapujának is szoktak nevezni. A magaslat, amelyet Szabó Magda író „homlokát ráncoló” hegyként emleget, büszkén húzódik a település fölött, meghatározva a hely hangulatát. Fehér mészkősziklái százmillió évvel ezelőtt keletkeztek, az egykor itt hullámzó tenger hagyta hátra. A Bél-kő a hazai cementgyártás egyik fő helyszíne volt, és éppen a bányászatnak köszöntheti a mai, lépcsőzetes sziklás arculatát.
Bélapátfalváról az Országos Kéktúrát kövesd, egészen a ciszterci monostorig. A Béli apátságot II. Kilit püspök alapította 1232-ben a ciszterci szerzeteseknek. 1241-ben IV. Béla király seregei a tatárok elől menekülve az apátságnál vették fel a küzdelmet az őket üldöző tatárokkal. Az impozáns templom és kolostor romjait elhagyva térj rá a Bél-kői tanösvényre, ez vezet majd a kőfejtőhöz. A kanyargós szerpentinen felérve, a 815 m magasan fekvő kilátóból beláthatod a teljes bányaudvart, ami holdbéli tájat idéz. A túra a sárga háromszögön folytatódik, majd belefut a sárga Jubileumi körtúrába, és ismét az Országos Kéktúrába. A második világháborús katonasírok után, a piros kereszt jelzés a Lóczy-forráshoz vezet. Itt töltsd meg a kulacsodat, mielőtt visszatérnél Bélapátfalvára.
