Cserhát
Áttekintés
- A Cserhát a csertölgyekről kapta nevét. Az erdők nagy részét ez a fafaj alkotja.
- Testileg-lelkileg feltöltődhetsz a szentkúti kegyhely vagy a buddhista sztúpa meglátogatásával.
- A Görbeország elnevezés Mikszáth Kálmántól, a „legnagyobbpalóctól” származik.
Üdvözlünk Görbeországban!
Mintha egy talpalatnyi egyenes felület sem került volna a térképre a sasbércekben és vulkáni kúpokban gazdag, tágas völgymedencék által szabdalt tájon. Bár a Cserhát magasságát tekintve szerényen bújik meg a Börzsöny és a Mátra között, látnivalókban és aktív élményekben nem szűkölködik. A bérceken és völgyekben erdő, szántó, legelő váltakozik, itt-ott vulkáni sziklák meredeznek, tetejükön középkori erődök romjai hirdetik a dicső múltat.
Merülj el a palóc hagyományokban, a kontyolt nyeregtetős, fehérre meszelt házak között, a kedves kis falvakban bolyongva! Tekints körbe a dimbes-dombos tájon a vidék megannyi kilátójából és az ódon várfalak között! A Cserhátban rengeteg különleges élményben lehet részed: körbepillanthatsz „Isten tenyeréről”, feltekerhetsz az ország egyik legromantikusabb kilátójához, a falvakban pedig megismerkedhetsz a helyiek vendégszeretetével és az egyedülálló palóc gasztronómiával. Ha pedig csobbannál egyet, látogasd meg Palócföld Balatonját, a Bánki-tavat! Palócország felfedezése egyedülálló élmény mind gyalogosan, mind kerékpáron. Vágj neki bátran!
Fedezd fel a környéket!
Válassz programtervet!
TOP látnivalók
Gyadai tanösvény
A díjnyertes tanösvény felfedezése a felnőttek és a legkisebbek számára egyaránt kalandokban gazdag élményt kínál. A 6 kilométeres, könnyű, de helyenként meredeken felszökő útvonalú körtúrát nagyjából 2-3 óra alatt járhatod végig. A hangulatos Lósi-patak völgye és a Gyadai-rét számos izgalmat tartogat, legyen szó a hintahídról, a patak árterében átvezető pallósorról, vagy az ország talán leglátványosabb erdei függőhídjáról. Piknikezésre pedig Katalinpuszta és az Óriások pihenője csábít.
Tovább
Szentkút
Hazánk egyik, ha nem a legfontosabb nemzeti kegyhelyének környéke garantáltan ámulatba ejti még azt is, aki nem kifejezetten a szakrális értékek miatt látogat Szentkútra. A barátlakások több évszázados sziklahelyiségei előtti panoráma, Szent László ugratásának legendája a szűk szurdokvölgyben, a források kristálytiszta vize, valamint a mesélő kövek és ősmaradványok mind-mind részét képezik az élménynek, ami örökre emlékezetes marad annak, aki ellátogat ide.
Tovább
Sasbérci kilátó
A Cserhát egyik legikonikusabb, bajor mintára, eredetileg grófi vadászháznak épült kilátótornyát gyalogosan vagy kerékpárral is felkeresheted, viszont fontos, hogy nyitva csak az áprilistól októberig tartó időszak hétvégéin és ünnepnapjain találod majd. Idefent az embernek olyan érzése van, mintha a mesevilág kapujában állna. A torony emeleti teraszáról szép időben zavartalan kilátás tárul eléd a Börzsönytől a Mátráig, az Alföldtől a Tátráig.
Tovább
Hollókő vára
Merülj el a középkor varázsában, a világörökségi „Ófalu” feletti vulkanikus hegycsúcson épült vár kapuján belépve! A legenda szerint a közeli Pusztavár köveit hollók hordták át a szomszédos hegyre, így épült fel a vár, amely már évszázadok óta dacol a történelem és a természet erőivel. A közeljövőben megújuló vár az újranyitást követően akkor is számos érdekességet tartogat majd, ha korábban már jártál a falai között.
Tovább
Isten tenyere kilátó
Az Országos Kéktúra nyomvonalán, a Felsőtold feletti Szár-hegyen keresheted fel ezt a rövid idő alatt nagy hírnevet szerzett, fából készült alkotást, amelyre felállva valóban úgy tűnhet, mintha Isten tenyeréből tekintenél körbe Görbeország tájain. A 2020-ban átadott Kéz-kilátót Csíkszentmihályi Benjámin alkotta meg a Farkaskútvölgy lovaspark ötlete alapján, és azóta a Palócföldre látogatók nagy kedvence lett.
TovábbEzt kóstold meg!
Sztrapacska
A sztrapacska olyan régen bekerült a palóc konyhába, hogy szinte már sajátjaként tekint rá, pedig a haluska receptje eredetileg szlovák. Tésztájához mindössze krumpli, liszt, víz szükséges. Hagyományos módon elkészítve soha nem tartalmaz tojást, csakúgy, ahogyan a nudli sem. Kérheted túróval, húsos szalonnával, savanyú káposztával vagy pirított hagymával is, de amiből igazán jó sok kell a tetejére, az a tejföl.
Ferentő
Az önteni való kelt tészta (guba) díszes formája a ferentő, fentő vagy frentő. A csiga formájú édesség az évszázadok alatt sokat változott: régen a kemencében vagy a tűzhely platniján gyúrt tésztából sült, és a ráöntött víztől puhult meg. Később már kenyértésztából készült, és az öntéshez már tejet is használtak. Ma kalácstészta az alapja, amit sütés után forró cukros vízzel megöntenek, mézet csurgatnak a tetejére, majd mákkal meghintve fogyasztják. Böjti ízből ünnepi édesség lett, ma pedig a gyerekek kedvenc desszertje.
Palóc tokány
Fontos különbség a pörkölthöz képest, hogy a húst „tokányra vágják”, vagyis nem kockázzák, hanem nagyjából 5 centiméter hosszú, ceruza vastagságú csíkokra szelik, így főzik fedő nélkül, hogy a víz távozzon. De mitől igazán palóc az omlósra sült sertéscomb? A rostban gazdag zöldbabtól, ami a térség jellemzője. Vérbeli túrázónak való, energiadús alapanyagok találkoznak a palóc tokányban, amelyek paprikakrémes, hagymás szósszal, kaporral és tejföllel egészítik ki egymást igazán!