Tatai romantika – Kerekezés az Által-ér mentén
Túrainfó
Útvonal: Tatabánya–Vértesszőlős–Tata, Öreg-tó–Dunaalmás
Az ország legkedveltebb tekerőhelyét élvezhetjük, ha ezt az útvonalat választjuk, ugyanis 2020-ban a Tatabánya és Tata között vezető szakasz nyerte az Év Kerékpárútja díjat – amit ma már tábla is hirdet. Bár a kerékpáros útvonalnak közvetlenül nem része, a panorámáért mindenképp érdemes felmászni a Tatabányát szemmel tartó Turul Emlékműhöz. Két kerékre pattanva a Rákóczi Ferenc úti körforgalomnál csatlakozhatunk az Által-ér völgy jó minőségű, az autóforgalomtól teljes hosszában elválasztott kerékpárútra. Pár kilométer múlva Vértesszőlősre érünk, ahol érdemes ismeretséget kötnünk Samuval, a heidelbergi típusú előemberrel. Továbbtekerve a festői Öreg-tóhoz jutunk, amelynek partján haladva a hét évszázados várat is megcsodálhatjuk. Itt pihenünk egyet a tóparti sétánynál, vagy kipróbálhatjuk, milyen a tavon biciklizni. A városon áthaladva elgurulunk a kalandos élményt kínáló Fényes Tanösvényig.
A kerékpárutat követve 8 kilométernyi lenyűgöző tájon haladva érjük el Dunaalmást, és vele együtt a Duna vonalát követő EuroVelo 6 nemzetközi kerékpárútvonalat. Dunaalmáson megnézzük a meleg vizű Lilla-forrást, majd kis pihenő után vonatra szállhatunk.
Megközelítés, útvonal
Tatabánya, vasútállomás
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Turul Emlékmű és Gerecse Kapuja látogatóközpont
A magyar mondavilágból származó madár fémmása már 1907 óta figyeli Tatabányát a magasból. A városban közlekedve szinte nincsen pont, ahonnan ne látnánk a lenyűgöző turult. A mészkőszirt tetejére állított szobrot akár via ferratán is „megostromolhatjuk”. A csúcson található Gerecse Kapuja látogatóközpont és étterem kalanddal és pihenéssel egyaránt vár bennünket. Az épület kapuja átvezet minket az északra fekvő hegység szépségeibe. A geológiai tanösvényt követve a Szelim barlang monumentális üregébe juthatunk, ahol a mennyezet résén égi fényként világít be a Nap – ha jól választjuk meg a napszakot.
Vértesszőlősi előembertelep
Az 1963-1968 között folyó ásatásokon Vértes László régész tárta fel az őskori előember, a Homo erectus 350 ezer éves táborát. A helyszínen előkerültek a kor jellegzetes állatfajainak csonttöredékei (vadló, óriáshód, kardfogú tigris), 1965-ben pedig rábukkantak az előember tarkócsontjára. A leletet Sámuelnek, Samunak nevezték el. A Magyar Nemzeti Múzeum vértesszőlősi bemutatóhelyén a leletek másodpéldányai vannak kiállítva eredeti környezetben. A lelőhely különlegessége, hogy a vértesszőlősi mészkőrétegek összefüggő táborhelyeket, települési szinteket zártak magukba, hírt adva az egykor élt előember életmódjáról és fejlettségi szintjéről.
Fényes Tanösvény:
Az egész évben, szezonon kívül is látogatható Fényes Tanösvény interaktív módon, 1350 méteren és 18 állomás segítségével mutatja be a Fényes-forrásvidék természeti kincseit. Egyszerre informatív és szórakoztató turisztikai attrakció, amely bővelkedik kalandokban. A 70-es években majdnem kiszáradt, majd a környékbeli szénbányák bezárása után új életre kelt lápos területet gyalogosan, kötélhídon és csónakkal járhatják be a látogatók. A túra során megismerhetik a karsztforrások lenyűgöző élővilágát is.