A Szigetköz két keréken
Túrainfó
A gyönyörű természeti tájakat rejtő Szigetköz felfedezésére kerékpárral indulunk Dunakiliti központjából. A falut elhagyva a Dunakiliti duzzasztómű érintésével, majd egy rövid visszafordulást követően egy 2,5 km-es szakaszon burkolatlan úton haladva jutunk el Dunaszigetre. Amennyiben országúti kerékpárral indulnánk útnak, alternatívaként a földutas szakasz helyett rövidebb úton, az apró kápolnával ékes Tejfaluszigeten keresztül is haladhatunk. Ehhez Dunakilitiben a Gyümölcsös utcánál maradjunk a Kossuth Lajos utcán, ezen haladva hagyjuk el a települést. Ez az összekötő út átvezet Tejfeluszigeten, majd csatlakozik a másik útvonalhoz.
Dunasziget központjában találjuk az Ökoparkot, ahonnan akár rövid kenutúrára is indulhatunk. Továbbhaladva a közúton lassan megérkezünk Halászira, ahonnan kitérőt teszünk Máriakálnokra, szinte végig kerékpárúton. Itt áll a Sarlós Boldogasszony-kegykápolna, amely híres búcsújáró helyet a hagyomány szerint a 16. század óta látogatják. A kegykápolna egy csodatévő kút köré épült, benne látható az oltár fölé emelkedő csodatévő kálnoki Szűz Mária szobra. Ezt követően főként kerékpárúton, a Márta hídnál azonban közúton óvatosan haladva érkezünk meg Mosonmagyaróvárra. Itt a városközponton áthaladva megnézzük a várat, amely története egészen a római korig nyúlik vissza, majd Feketeerdő felé vesszük az irányt. Feketeerdő után visszaérünk Dunakilitire, túránk kezdőpontjába, ahol a Milleniumi tölgy is található.
Megközelítés, útvonal
Dunakiliti, központ
Fedezd fel a környéket!
További látnivalók a környéken
Dunaszigeti Erdei Iskola, Ökopark és Tájközpont
A Dunaszigeti Tájközpontban interaktív kiállításon lehet megismerkedni a szigetközi ártéri erdőkre jellemző élővilággal. A természetismereti séták mellett vezetett kenus és kerékpáros túrákat is indítanak a szervezők, sőt, hagyományos és GPS-es kincskereső kalandban is részt lehet venni.
Hédervári kastély és park
Hédervár romantikus kastélyának elődjéről első krónikásaink is megemlékeztek. A II. Géza király segítségére érkező Hedrych (Héder) lovag a mai Szigetköz alsó részét kapta adományul. A lovag várat építtetett a mai kastély parkjának végében emelkedő dombon, a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalma központjául. A 12. század közepén fából épült vár a tatárjáráskor elpusztult, de újjáépítették, akkor már kőből. A 16. század elején Hédervári István egy akkoriban divatos reneszánsz várkastélyt emeltetett a gótikus középkori vár közelében. Ez a mai kastély elődje, amely barokk formáját a 18. század második felében nyerte el. Ekkor alakította ki a kastély körüli angolparkot a budapesti Orczy-kertet is tervező Bernhard Petri, aki olyan egzotikus fákat is telepített ide, mint a kínai páfrányfenyő vagy az amerikai tulipánfa. Később, a 19. században Khuen-Héderváry Károly romantikus stílusban átépíttette a kastélyt, de rövidesen visszaállították korábbi barokk külsejét. A kastély most szállóként működik.