A bándi vízimalom nyomában – körtúra a Szentgáli-tiszafásban

gyalogtúra

Túrainfó

Bándról indulva várromok, különleges tiszafák és erdei ösvények között járjuk be a Miklós Pál-hegy környékét. A közel 10 kilométeres körtúra végén a Séd partján álló régi Schönig vízimalomhoz érkezünk, amelynek évszázados története a BozótBrigádnak köszönhetően most új fejezethez érkezett.

Várrommal indul a túra

Túránk Bándról, a kultúrháztól indul, ahonnan hamarosan elérjük a település fölé emelkedő Essegvárat. A Séd mellett álló vár első épületei a 13. században készülhettek, az erődítményt pedig a következő évszázadokban többször átépítették. Ma egy négyszögletes torony és néhány falmaradvány idézi az egykori várat. A várhegyen találjuk az 1933-ban épített kálvária maradványait is. 

Irány a Szentgáli-tiszafás!

Bándot magunk mögött hagyva a Miklós Pál-hegy erdei felé folytatjuk utunkat. A hegy oldalában található Szentgáli-tiszafás Magyarország legjelentősebb természetes tiszafaállománya.

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) lassú növekedésű, rendkívül hosszú életű örökzöld, amely hazánkban őshonos, természetes állományai azonban ritkák. A tiszafák itt főként bükkök alatt élnek, így nem összefüggő tiszafaerdőt kell elképzelnünk. Érdekesség, hogy a növény legtöbb része mérgező: piros, húsos magköpenye ugyan nem az, a benne található mag viszont igen.

Tóni bácsi kunyhója

Az erdőben egy rövid kitérő vezet Tóni bácsi kunyhójához, a Miklós Pál-hegy oldalában megbújó erdei menedékhez. A kunyhót Dr. Majer Antal erdőmérnök és egyetemi tanár emlékére nevezték el, aki hosszú éveken át kutatta a szentgáli tiszafást.

Kutatásainak eredményeit az 1981-ben megjelent A Bakony tiszafása című könyvében foglalta össze. A kunyhó ma pihenőhelyként várja a túrázókat.

A Miklós Pál-hegyen át

Utunk ezután a 489 méter magas Miklós Pál-hegyen folytatódik. Az erdőt nemcsak a tiszafák teszik különlegessé: bükkök, hársak, juharok és hegyi szilek között haladunk, tavasszal pedig védett orchideafélékkel is találkozhatunk. Ha szerencsénk van, fekete harkály vagy zöld küllő hangját is meghallhatjuk, mielőtt az ösvény visszafordul Bánd felé.

Egy régi vízimalom nyomában

A túra végén a Séd partján álló Schönig malomhoz érkezünk, amely már az 1785-ös katonai felmérés térképén is szerepel. Az egykor két vízikerékkel működő malmot később turbinás rendszerűvé alakították, és még az 1970-es években is használták áramtermelésre és a kert vízellátására. A ma magántulajdonban lévő, növényzettel erősen benőtt épület környezetét nemrég a BozótBrigád tette rendbe, így a több évszázados ipartörténeti emlék ismét méltóbb környezetben várja az arra járókat.

A malomtól már Bánd házai felé vesszük az irányt, és rövidesen visszaérünk a túra kiindulópontjához.

Kiemelt kép és a malomról készült fotó: BozótBrigád/Szabó Gábor