Fürdőruha helyett overál – kalandtúra a Csodabogyós-barlangban
2026. szeptember 7.
« Vissza a hírekhez
Ki hallott már a csodabogyóról? És a Csodabogyós-barlangról? Előbbi egy különleges örökzöld cserje, utóbbi pedig egy több mint hat kilométer hosszú barlangrendszer a Keszthelyi-hegységben. Az Aktív Kalandor kétfős csapata úgy döntött, hogy felfedezi, mi rejtőzik az Ederics-hegy gyomrában.
Az egérseprű csodabogyó
Mielőtt útnak indulnánk, kezdjük a névadóval. A szúrós csodabogyó különlegessége már első pillantásra szemet szúr: piros termése úgy fest, mintha egyenesen a levél közepéből nőne. A látszat azonban csal, a „levél” valójában ellaposodott, levélszerű szár, ezen fejlődik a virág, majd a bogyó is.
Az örökzöld cserje elterjedésének északi határa Közép-Európában éppen Magyarország, nálunk főként a Dél-Dunántúlon él, de a Keszthelyi-hegységben is találkozhatunk vele. Régen egérseprűnek is hívták: szúrós hajtásaival egykor az éléskamrákat védték az egerektől, gyöktörzsét pedig a népi gyógyászat is használta. A ma már védett növényről kapta nevét a Csodabogyós-barlang is.
Egyszer fent, aztán lent
A kaland Balatonederics határában, a Csodabogyós-barlang bázisánál kezdődik. Itt kapjuk meg az overált, a sisakot és a fejlámpát, majd nekivágunk az Ederics-hegynek. A barlang bejáratáig nagyjából másfél kilométert gyalogolunk, közben 217 méternyi szintemelkedést teszünk meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett erdejében. Mire körülbelül 40 perc múlva felérünk, a bemelegítésen már biztosan túl vagyunk.
A Csodabogyós-barlang ismert járatainak hossza 6300 méter, mélysége közel 143 méter. A rendszer jelentős részét tektonikus hasadékok alkotják: a mészkőtömegek elmozdulása helyenként hatalmas, mélybe nyúló tereket hozott létre.
Mi az alaptúrát választottuk, de az „alap” jelző senkit ne tévesszen meg. A körülbelül 400 méteres útvonal bejárása másfél-két órát vesz igénybe, és itt nincs kiépített sétány vagy díszkivilágítás. Fejlámpánk fényében mászunk, létrázunk, kapaszkodunk, négykézlábra ereszkedünk és sziklák között bújunk át. A nehezebb pontokon kötelek, létrák és lépővasak segítik a továbbjutást.
Túravezetőnk, Polacsek Zsolt tapasztalt barlangi szakoktató és kutatásvezető, több évtizedes barlangászati múlttal és komoly gyakorlati tudással. A Csodabogyós feltáró kutatásait 2013 óta vezeti, így miközben biztos kézzel kalauzol bennünket a föld alatt, történetekből és háttérinformációkból sincs hiány. Vele hamar kiderül, hogy egy látszólag mozdulatlan hegy belseje mennyi mindent elárul a körülöttünk változó világról.
Az alaptúra során olyan beszédes nevű helyeken járunk, mint a Satu-terem, az Óriás-terem, Meseország, a Szülőlyuk – amelyben mi magunk is újjászülettünk –, az Ötös-terem vagy a Függő-kert. Van, ahol óriási sziklatömbök között keressük az utat, máshol szűk járatokon préseljük át magunkat, közben pedig cseppkőképződmények és mélybe nyúló hasadékok mutatják meg, mennyire változatos világot rejt az Ederics-hegy gyomra. A barlang több denevérfajnak is otthont ad, így odalent nem mi vagyunk az egyetlen élőlények – a túrákat pedig úgy szervezik, hogy a védett lakókat a lehető legkevésbé zavarják.
Zsolt a visszaútra tartogatta a túra talán egyik legmeghatározóbb élményét. Lekapcsoltuk a fejlámpáinkat, és néhány percre megtapasztalhattuk, milyen a teljes sötétség és csend – nyitott szemmel sem láttunk semmit.
A föld alatti laboratórium
Mi éppen jókor érkeztünk: túránk idején kutatók is dolgoztak a barlangban, így saját szemünkkel láthattuk, hogy a Csodabogyós nemcsak kalandtúrák helyszíne, hanem egyfajta föld alatti laboratórium is.
A barlangban már 2007-ben megkezdődtek a monitoring jellegű vizsgálatok, ma pedig a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói vizsgálják a föld alatti környezet változásait. A Függő-kertben és más mérési pontokon kihelyezett műszerek többek között a hőmérsékletet, a szén-dioxid-koncentrációt és a csepegés intenzitását rögzítik, emellett rendszeresen mintát vesznek a csepegővízből is. A vizsgálatok a felszíni és a barlangi klíma kapcsolatáról árulkodnak, a cseppkövek pedig a múlt éghajlatának nyomait is őrzik.
Zsolt mesélt arról is, hogy a barlang hőmérsékletében már érzékelhető a globális felmelegedés hatása. A változásnak más jelei is vannak: elmondása szerint az utóbbi években a korábbinál kevesebb víz jut a barlangba.
A barlang nagyjából 9,5 Celsius-fokos hőmérséklete egész évben szinte állandó. A felszínen tomboló hőség után pedig bevalljuk, kifejezetten jól esett néhány órára a hegy hűvösébe menekülni.
Jó, ha tudod, mielőtt elindulsz
Ha autóval érkezel, a barlang bázisánál tudsz parkolni, de Balatonederics busszal és vonattal is könnyen elérhető. Érdemes zárt, jól tapadó talpú túracipőben érkezni, mert odalent a biztos lépés különösen fontos. Az overált, a sisakot, a kesztyűt és a fejlámpát a helyszínen megkapod, alá pedig az évszaknak megfelelő, kényelmes öltözet kerüljön. A fel- és lejutáshoz egy kisebb kulacs vizet is érdemes vinni.
Nekünk az alaptúra kiváló bemelegítés volt, és annyira meghozta a kedvünket, hogy legközelebb az extrém túrák egyikét is kipróbáljuk. A két, 3,5–4 órás útvonalon már komolyabb kihívások várnak: szűk járatok, hason és négykézláb haladás, mászás, valamint mély hasadékok feletti átkelés – az Extrém 2. pedig közel 90 méteres mélységbe vezet.
Túrainfó
Tájegység: Balaton-felvidék
Nehézség: Közepes
Túratípus: Barlangi kalandtúra
Táv: kb. 3,4 km, ebből 400 méter barlangi szakasz
Időigény: kb. 3–3,5 óra, ebből 1,5–2 óra a barlangban
Megközelítés, útvonal
A túra a Balatonederics határában található Csodabogyós-barlang bázisától indul, amely autóval a 71-es főútról közelíthető meg, és a helyszínen parkolni is lehet. Busszal a Balatonederics, Becehegy, Kastély Fogadó megállótól mintegy 1,8 kilométeres sétával, vonattal pedig Balatonederics vasútállomásától gyalogosan érhető el a bázis.
Fotók: AMFK
