Gyalogtúrák a Novohrad-Nógrád Geoparkban és környékén

A Páris-patak szurdokvölgye csak nagyobb esőzések és olvadások idején kel életre, az év nagy részében száraz, kiváló túrahelyszín, akár gyerekekkel is bejárható. A festői táj csodálatos látványt nyújt a különlegesen ívelt kőzetfalával, vala­mint a sárga és barna tufarétegek váltakozásának játékos csíkozásával. Ahogy egyre beljebb haladsz a 300-350 méter hosszú, 15-25 méter mély szurdokban, a Cserhát buja aljnövényzete egyre magasabbra szorul, fejed felett üledékes sziklák merednek az ég felé. A falak közé szorított ösvényt kisebb sziklák, meg-megcsillanó víz és kidőlt fák teszik ka­landosabbá. A zsákutcának számító főág könnyebben járható, mint a belőle nyíló, meredeken emelkedő vadregényes mellékág. Ha teszel egy kitérőt erre, 2-3 kilométerrel hosszabb távval számolj. A szurdok bejárása után pedig ülj le egy kellemes piknikre Nógrádszakál határában, a Kálvária domb tisztásán.

A MackóKör a 63 kilométer hosszú MedvésKör kistestvére. Mindkettő keresztülvisz a geopark egyik kiemelkedő értékén, a Medves-fennsíkon. A túra geológiai és történelmi emlékhelyeket egyaránt érint: sorra veszi Salgó és Somoskő várát, a Boszorkány-követ és a bazaltorgonát. Útközben tanösvényeken kitérhetsz az Eresztvényi kőbányák és annak csillogó vizű tava felé. Érdemes regisztrálnod a www.medveskor.hu oldalon, és rögzítened a teljesítményedet. Így amellett, hogy visszajelzést kapsz állóképességedről, össze is tudod hasonlítani másokéval. A teljesítménytúra útvonalán a turistajelzések mellett ellenőrző (QR) kódok is segítik a tájékozódást.

A Buják címerállatát jelképező egyméteres, fából faragott, festett sárgarigótól indul a túra – stílusosan akár fütyörészve. Az első látnivaló a Kálvária egy kis kápolnával. Innen kapaszkodhatsz fel a hegytetőre a bujáki várhoz. A romantikus rom mellől gyönyörű a kilátás a Cserhát dimbes-dombos tájára. A látványt lehet még fokozni, de ehhez feljebb kell mászni a vidék, sőt talán az ország egyik legkülönlegesebb kilátójához. Ez nem más, mint a 496 m magas Sasbércen emelt mesebeli kőtorony, amelyet vadászháznak építtetett gr. Károlyi Erzsébet férje 1920 körül.

Az Északi Zöldtúra egyes szakaszai olyanok, mintha egy szubtrópusi er­dőben sétálnál. A hatalmas fák, óri­ási páfrányok, dús aljnövényzet és korhadó törzsek között érezheted, hogy az Ipolytarnóci Ősmaradványok közelében jársz. Hegyvonulatokat fel­szabdaló árkok és völgyben folydogá­ló patak mellett halad az ösvény, ami a határt átlépve a Mucsényi fatörzs­barlangig vezet. A 12 méter hosszú, 2,5 méter széles és 1,5 méter magas barlang úgy keletkezett kb. 17 millió évvel ezelőtt, hogy a vulkáni ártufa betemette a famatuzsálemet, majd később anyaga onnan kimállott.

A Cserhát vonulatai között egy rejtélyes „kéz kilátó” rejtőzik az Országos Kéktúra Hollókő és Felsőtold közötti szakaszán. Ereszkedj le a csendes és vadregényes Farkaskútvölgybe, majd Felsőtold után vedd célba a Cserhát egyik legmaga­sabb pontján álló többszintes, acél Tep­ke-kilátót! A legfelső szintről észak felé a Karancs-Medves, nyugatra a Cserhát, keletre a Mátra bércei látszanak. A bab­levest ne hagyd ki Alsótoldon, mielőtt visszaindulsz Hollókőre!

Mintha csak A kis hercegből kerülne elénk az a kis vulkán, amelyre egykor Baglyas-kő várát építették. Az erődből ma már csak nagyon kevés látható – a természetvédelmi területen azonban kisvizes élőhelyet alakítottak ki és egy geológiai tanösvény is fut itt. A Kishartyáni Kőlyuk-oldal egy 25 millió éves időutazásra csábít: ilyen idős a tengeri üledék, amely a hatalmas, 30-40 méteres kőzetfalat alkotja, benne a mesterségesen kialakított “remete-
lakkal”.