Irány a Nyikom!

Pásztóról a zöld kereszt jelzésen indulunk a Nyikom felé. A hosszú kapaszkodó végén a 764 méter magas hegy térségébe érünk, ahol egy rövid kitérővel kereshetjük fel a Gortva–Jójárt-kilátót.

A különleges épület egyszerre kilátó és menedékház, amely magánerőből épült. Belsejét Szent Borbála történetét ábrázoló freskók díszítik, fentről pedig a Mátra mellett a Cserhát és a Börzsöny is feltűnik, igazán tiszta időben pedig még az Alacsony-Tátra vonulatait is megpillanthatjuk.

Források és vízesések között

A Nyikom után a túra a Mátra erdeiben folytatódik, ahol több forrás és kút mellett is elhaladunk. Útba esik többek között a Nyikom-forrás, a Lencs-forrás és a Merítős-forrás is.

Mátrakeresztes környékén két vízesés teszi még változatosabbá az útvonalat. Az Alsó-vízesésnél egy nagyjából kétméteres sziklalépcsőn bukik alá a víz, míg a Felső-vízesést egy 6–8 méter magas andezitfal öleli körül. 

Betyárbúvóhely a sziklák között

Az Alsó-vízesés közelében találjuk a Vidróczki-barlangot, más néven Zsivány-barlangot. A mindössze néhány méter hosszú üreget a hagyomány a Mátra legendás betyárjához, Vidróczki Mártonhoz köti, aki a történetek szerint a hatóságok elől bujkálva itt is meghúzhatta magát.

A barlang földtani szempontból is érdekes: vulkanikus kőzetben alakult ki, az ilyen természetes üregek pedig jóval ritkábbak, mint a mészkőből felépülő karsztvidékek barlangjai.

Középkori várrom Hasznos felett

A túra következő történelmi állomása a 316 méter magas hegyen álló Cserteri vár. A helyi andezitből épült erősséget a 13. század vége és a 14. század eleje körül emelték, egykori palotaépületének falai helyenként még ma is 7–10 méter magasak.

A várnak mozgalmas története volt: egy 1488-as peres ügyből azt is tudjuk, hogy föld alatti börtöne volt, ahol Tolintha Mátét bilincsbe verve tartották fogva. A 16. században a vár a török elleni végvárrendszer része lett, 1552-ben azonban a törökök ellenállás nélkül elfoglalták.

A vár környezetét a BozótBrigád lelkes öntkéntesei szabadították ki az elburjánzott növényzet fogságából, így a romok ma már rendezettebb környezetben járhatók be.

A Cserteri várat magunk mögött hagyva Pásztó felé folytatjuk utunkat, ahol közel 24 kilométer után érünk vissza a túra kiindulópontjához

A Betyárbarlangtól a várromig – körtúra a Nyugat-Mátrában bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Panoráma és múltidézés

Révfülöpről a Fülöp-hegyi Millenniumi kilátóhoz kapaszkodsz fel, ahonnan a Balatonra és a környező hegyekre nyílik panoráma. A 2001-ben átadott torony faszerkezete 2020-ban villámcsapás következtében leégett, de a kilátót azóta újjáépítették.

Innen Kővágóörs felé folytatod az utat, ahol már a Káli-medence jellegzetes tája fogad. A település hagyományos kőházai mellett az egykori zsinagógát is érinted, amely a helyi zsidó közösség emlékét őrzi.

Egy korty történelem

Kékkúton eléred a híres Theodora-forrást, amelynek ásványvizét már a római korban is ismerték. A vizet 1907-ben kezdték palackozni Anna-forrás néven, a forrásnál pedig ma is megkóstolhatod.

Innen Salföld felé veszed az irányt, ahol nádtetős parasztházak és kőkerítések között haladsz. A Salföldi Majorban a hagyományos gazdálkodással és őshonos magyar háziállatfajtákkal, köztük rackajuhokkal, szürkemarhákkal, bivalyokkal és mangalicákkal ismerkedhetsz meg.

Kilátótól a kolostorromig

Salföldről a Csönge-hegyi kilátóhoz kapaszkodsz fel, ahonnan a falura és a Káli-medencére nyílik kilátás. A Steiner-keresztet érintve erdős területen haladsz tovább, míg eléred a fák között megbújó kőkúti pálos kolostorromot.

A pálos kolostort már egy 1263-as oklevél is említi. A középkori templom falai helyenként csaknem az egykori tető magasságáig fennmaradtak, gótikus ablakai és boltívei pedig ma is jól kivehetők.

Sziklák között a Balaton felé

A kolostorromtól Ábrahámhegy felé folytatod az utat, ahol a Bagolykő–Róka-szikla különleges sziklaalakzata következik. A látványos képződményt a szél és a csapadék formálta.

Utolsó állomásod az ábrahámhegyi szőlők nyugati peremén, a Kápolna-dombon álló Szent Iván-kápolna. Az 1757-ben épült kápolna mellett kis temető és egy 1850-es évszámmal ellátott kőkereszt található. A dombról a Badacsonyra és a Bagolykő–Róka-sziklára is rálátsz, majd innen Ábrahámhegyre ereszkedsz le, ahol véget ér a túra.

A Kőbe vésett történetek a Balaton felett – túra Révfülöptől Ábrahámhegyig bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Egy katonai toronyból lett kilátó

Várpalotáról észak felé indulva fokozatosan hagyod magad mögött a várost. A Széphegy dűlő térségében a nyomvonal egy kitérőt tesz a Maderspach Viktor-kilátóhoz, majd ugyanazon az útvonalon visszavezet a túra fő vonalára. Az eredetileg katonai megfigyelőtoronyként szolgáló, 10,6 méter magas építményből Várpalotára, a környező hegyekre és a Sárrétre is kilátás nyílik.

A kilátó után tovább kapaszkodsz a Keleti-Bakony magasabb részei felé, a túra legmagasabb pontján 462 méter fölé jutsz. Innen már ereszkedni kezdesz, és hosszabb erdei szakasz után érkezel meg a Vár-bereki kilátóhelyhez. A 434 méter magasan fekvő pontról a Vár-berek egymás mögött sorakozó hegyhátaira látsz rá, dél felé pedig tiszta időben a Balaton-felvidék és a Balaton is feltűnik a távolban.

Le a Vár-völgybe

A Vár-bereki kilátóhely után a Vár-völgy felé folytatod az utat. Itt már zártabb, sziklásabb környezetben haladsz, a dolomitsziklák pedig kisebb barlangüregeket is rejtenek. Közülük a legismertebb az ösvény mellett nyíló Gazsi-lik. A völgyben vezet a 13 állomásos Vár-völgyi tanösvény, amely a környék erdeit, élővilágát és történetét mutatja be.

Bátorkő, az erdőbe rejtett vár

A Vár-völgyben, sziklák és erdő között áll Bátorkő, más néven Pusztapalota romja. A középkori várból mára csak falmaradványok maradtak, de a sziklára épült erősség helyzete ma is jól érzékelhető.

Bátorkő első biztos, név szerinti okleveles említése 1326-ból származik. A közeli Palota várának felemelkedésével fokozatosan veszített jelentőségéből, 1539-ben már lakatlan pusztavárként említették. A várat Mátyás király vadászkastélyaként is szokás emlegetni, ezt azonban biztos történeti források nem támasztják alá.

A romoktól a Vár-völgyön keresztül vezet tovább az út Várpalota felé. A sziklás, erdős völgyben fokozatosan ereszkedsz lefelé, majd a város szélét elérve visszatérsz a kiindulóponthoz.

Fontos: az útvonal katonai gyakorló- és lőtér területét is érinti. A jelzett turistautak használhatók, de katonai gyakorlatok és lövészetek idején ezeket is lezárhatják, ezért indulás előtt mindenképpen ellenőrizd az aktuális korlátozásokat a Veszprémi Erdőgazdaság honlapján.

A Bátorkő és Mátyás király nyomában – körtúra a Keleti-Bakonyban bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Várrommal indul a túra

Túránk Bándról, a kultúrháztól indul, ahonnan hamarosan elérjük a település fölé emelkedő Essegvárat. A Séd mellett álló vár első épületei a 13. században készülhettek, az erődítményt pedig a következő évszázadokban többször átépítették. Ma egy négyszögletes torony és néhány falmaradvány idézi az egykori várat. A várhegyen találjuk az 1933-ban épített kálvária maradványait is. 

Irány a Szentgáli-tiszafás!

Bándot magunk mögött hagyva a Miklós Pál-hegy erdei felé folytatjuk utunkat. A hegy oldalában található Szentgáli-tiszafás Magyarország legjelentősebb természetes tiszafaállománya.

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) lassú növekedésű, rendkívül hosszú életű örökzöld, amely hazánkban őshonos, természetes állományai azonban ritkák. A tiszafák itt főként bükkök alatt élnek, így nem összefüggő tiszafaerdőt kell elképzelnünk. Érdekesség, hogy a növény legtöbb része mérgező: piros, húsos magköpenye ugyan nem az, a benne található mag viszont igen.

Tóni bácsi kunyhója

Az erdőben egy rövid kitérő vezet Tóni bácsi kunyhójához, a Miklós Pál-hegy oldalában megbújó erdei menedékhez. A kunyhót Dr. Majer Antal erdőmérnök és egyetemi tanár emlékére nevezték el, aki hosszú éveken át kutatta a szentgáli tiszafást.

Kutatásainak eredményeit az 1981-ben megjelent A Bakony tiszafása című könyvében foglalta össze. A kunyhó ma pihenőhelyként várja a túrázókat.

A Miklós Pál-hegyen át

Utunk ezután a 489 méter magas Miklós Pál-hegyen folytatódik. Az erdőt nemcsak a tiszafák teszik különlegessé: bükkök, hársak, juharok és hegyi szilek között haladunk, tavasszal pedig védett orchideafélékkel is találkozhatunk. Ha szerencsénk van, fekete harkály vagy zöld küllő hangját is meghallhatjuk, mielőtt az ösvény visszafordul Bánd felé.

Egy régi vízimalom nyomában

A túra végén a Séd partján álló Schönig malomhoz érkezünk, amely már az 1785-ös katonai felmérés térképén is szerepel. Az egykor két vízikerékkel működő malmot később turbinás rendszerűvé alakították, és még az 1970-es években is használták áramtermelésre és a kert vízellátására. A ma magántulajdonban lévő, növényzettel erősen benőtt épület környezetét nemrég a BozótBrigád tette rendbe, így a több évszázados ipartörténeti emlék ismét méltóbb környezetben várja az arra járókat.

A malomtól már Bánd házai felé vesszük az irányt, és rövidesen visszaérünk a túra kiindulópontjához.

Kiemelt kép és a malomról készült fotó: BozótBrigád/Szabó Gábor

A A bándi vízimalom nyomában – körtúra a Szentgáli-tiszafásban bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Balatonederics központjából, a Keresztelő Szent János-templomtól indulunk, és ahogy felérünk az Erdőalja útra, máris sorakozót fújhatunk a tanúhegyeknek: balról jobbra a Csobánc, a Szent György-hegy, a Gulács, a Tóti-hegy, a Badacsony és Szigliget rajzolódik ki előttünk .

Tanösvények, kilátók és a Szerelemdomb

Az Erdőalja utat elhagyva hamarosan a Keszthelyi-hegység erdeje vesz körül bennünket. Utunk során két tanösvénybe is bekapcsolódunk: a Balatonederics és Balatongyörök között kanyargó Pele apó tanösvény több állomását érintjük, a Garga-hegyen pedig a Boroszlán tanösvény egy szakaszán is végighaladunk. A 8,5 kilométeres, 38 állomásból álló Pele apó tanösvény a hegység erdeinek élővilágát mutatja be.

Ha már az Ederics-hegyen járunk, a föld alatti világáról sem feledkezhetünk meg. Aki vállal egy kitérőt, a Csodabogyós-barlang bejáratát is felkeresheti. A több mint hat kilométer hosszú barlangrendszer az Ederics-hegy gyomrában húzódik, belső járatai pedig csak vezetett kalandtúra keretében látogathatók.

Egyre feljebb kapaszkodva érjük el a Batsányi-kilátót, ahonnan már jóval magasabbról tekinthetünk a Balatonra és a tanúhegyekre. Innen a Szerelemdombi pihenőhely felé folytatjuk utunkat, majd a Garga-hegyen álló Bél Mátyás-kilátóhoz vezet tovább az út, ahonnan más nézőpontból tárul elénk a balatoni panoráma.

Kőfejtőtől a Szépkilátóig

A kőfejtőtől továbbhaladva hamarosan a Szépkilátóhoz érünk, ahol Eötvös Károlyt is rabul ejtette a táj: „Sohasem felejtem el azt a pillanatot, amikor ezt a tündérországot megláttam.” Az író az Utazás a Balaton körül című művében is megörökítette az innen elé táruló panorámát.

A hosszú erdei szakasz után itt pihenőt is tarthatunk: a Szépkilátónál büfék várják a kirándulókat, és ha inkább valami édesre vágyunk, akkor akár a 2026-os Magyarország Cukormentes Tortáját is megkóstolhatjuk.

Innen Becehegy felé fordulunk, ahol az erdőt szőlők, présházak és keskeny hegyi utak váltják fel. Útba ejtjük a Szentháromság-kápolnát, majd Balatonederics felé ereszkedve megérkezünk az Afrika Múzeum és Állatkerthez, amely Nagy Endre Afrika-kutató és vadász egykori otthonában idézi meg az afrikai expedíciók világát. Innen a túra kiindulópontja felé vesszük az irányt, útközben pedig az edericsi strand mellett is elhaladunk, így aki a közel 18 kilométer után egy csobbanással zárná a túrát, annak erre is lesz lehetősége.

Kiemelt kép: Kilátás a Batsányi-kilátóból

A Panorámás körtúra a Balaton nyugati kapujából bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Két kilátó, kétféle panoráma

Cserháthaláp fölött az Ördög-oldali kilátóból nézhetünk körbe először: innen a Rézparti-víztározótól egészen a szandai ormokig követhetjük szemmel a Cserhát lankáit. Később a Magyarnándor határában álló, 20 méter magas Nagy-kilátó következik. Ide már nem vezet jelzett turistaút, ezért ezen a szakaszon figyeljük a GPX-et. A toronyból a Mátra és a Karancs is feltűnik, tiszta időben pedig akár az Alacsony-Tátráig is elláthatunk.

Tikos kriptakápolna

A túra végére marad a valódi célpont: a Magyarnándor határában megbújó Tikos kriptakápolna. Az egykori nemesi temetkezési helyet kifosztották, az épület pedig az évtizedek alatt egyre rosszabb állapotba került. A BozótBrigád azonban nemcsak újra megközelíthetővé tette: Vadon Jani és önkéntes csapata kijavította a kápolna megrongálódott tetejét, rendbe tette a kriptát, az ott talált emberi maradványoknak pedig megadták a végtisztességet. A kápolnától ismét Magyarnándor felé indulunk tovább, ahol visszaérkezünk túránk kiindulópontjához.

A Kalandos körtúra a Cserhátban bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Nagyvázsony neve legtöbbünknek a Kinizsi-várat juttatja eszébe, a település környéke azonban számos kevésbé ismert történelmi emléket is rejt. Ez a könnyű körtúra a középkori Vázsony világába vezet, miközben eljutunk a Balaton-felvidék egyik legeldugottabb romemlékéhez, a Csepelyi templomromhoz.

Utunk során érintjük a Kinizsi-várat, a Szent István-templomot, a Kinizsi-forrást, valamint a Szent Mihály pálos kolostor romjait. A túra egyik hangulatos állomása a Szent Jakab-templomrom, amely évszázadok óta őrzi Nagyvázsony középkori örökségének emlékét.

A túra fő célpontja azonban a Csepelyi templomrom. A mezők között megbúvó rom egy egykor jelentős középkori település utolsó hírmondója. Csepely a 14–15. században virágzó falu volt, története Kinizsi Pálhoz és a vázsonyi pálosokhoz is kapcsolódik. A település a török háborúk idején pusztult el végleg, templomának maradványai azonban ma is felidézik az egykori falu világát. Sokáig sűrű növényzet rejtette a romokat, ám a Bozót Brigád munkájának köszönhetően ismét látogathatóvá vált ez a különleges helyszín.

A Csepelyi templomromhoz vezető szakasz nem rendelkezik turistajelzéssel, ezért érdemes figyelni az útvonal követésére. A könnyű terep és a mérsékelt szintkülönbség miatt azonban a gyalogtúra gyerekek és családok számára is könnyedén teljesíthető. Mire visszaérünk a kiindulópontra, nemcsak Nagyvázsony legismertebb történelmi emlékeit ismerhetjük meg, hanem egy eltűnt középkori település nyomaira is rábukkanhatunk. 

Bár a templomrom távol esik a jelzett turistautaktól, a közelben halad az Országos Kéktúra Nagyvázsony–Városlőd szakasza is.

A Kinizsi öröksége és az eltűnt Csepely nyomában bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Újra látható a Damásdi várrom

Ipolydamásdról indulva hamar megérkezünk a középkori Damásdi vár romjaihoz. Az egykor az Ipoly völgyét őrző erősség a 13. században épülhetett. Fontos szerepet játszott a környék védelmében. Bár mára csupán maradványai láthatók, a várhely hangulata és történelmi múltja ma is könnyen magával ragadja a kirándulókat. Nem is olyan régen még sűrű bozót rejtette a romokat, de a BozótBrigád lelkes önkénteseinek köszönhetően újra láthatóvá és bejárhatóvá vált a terület. Innen továbbhaladva egyre mélyebbre vezet az út a Börzsöny csendes erdeibe.

A túra legizgalmasabb állomása kétségkívül a Zuvár. A meredek sziklák tetején álló várrom a Börzsöny egyik legrejtélyesebb történelmi emléke. A vár eredete máig vitatott, a régészek szerint akár már a tatárjárás előtti időszakban is állhatott itt erődítés. A sűrű erdővel körülölelt romhoz vezető ösvény már önmagában is kaland. A várhely különleges hangulata könnyen visszarepít minket a középkor világába.

Kisvasút a Börzsöny mélyén

A Zuvár környékén a Börzsöny vasutas világa is feltűnik. A Vasutas-forrás és a Petyerák tanya megállóhelye a ma is működő Bezina-völgyi Erdei Vasúthoz kapcsolódik, amely különleges színfoltja a környéknek. Ha szerencsénk van, túránk során a fák között kanyargó kisvonattal is találkozhatunk. Sőt, akár magunk is felpattanhatunk rá, hogy egy másik nézőpontból fedezzük fel a Börzsönyt.

A régi kisvasút nyomvonalát követő ösvényről egy rövid, nagyjából 200 méteres kitérővel érhető el a környék egyik különleges apró látnivalója, a kő boltozatú aluljáró. Bár nem tartozik a Börzsöny legismertebb nevezetességei közé, hangulatos emléke a térség egykori vasutas múltjának. Aki kedvet érez hozzá, érdemes egy rövid kitérőt tennie az aluljáróhoz. A túra a Petyerák tanya érintésével tér vissza Ipolydamásdra, így a visszaút során is új arcát mutatja a Börzsöny.

A mintegy 500 méteres szintemelkedés miatt a túra közepes nehézségűnek számít. A változatos túraútvonal, a történelmi emlékek és az erdei környezet szinte észrevétlenné teszik a megtett kilométereket. Mire visszaérünk Ipolydamásdra, jó eséllyel mi is úgy gondoljuk majd: néha bizony érdemes elhagyni a járt utat a járatlanért.

A A Börzsöny eldugott kincsei: a Damásdi vár és a Zuvár bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A könnyű túra útvonala jellemzően sík terepen halad, a burkolat változatos: döngölt föld, kavics és füves szakaszok váltják egymást, összesen mintegy 70 méteren kavicsos úttal és 1,33 kilométeren földúttal, füves részekkel.

A Csesztregi-tó horgásztóként és fürdőhelyként is szolgál, a település egyik legfontosabb szabadidős területeként. Vizét a Kerka-patak mellékága táplálja, vízmélysége 1 és 4 méter között változik, a meder egyenetlen, változatos domborzatú.

A séta a szabadidő park parkolójából indul, ahol akadálymentes parkolóhely is rendelkezésre áll. Innen a tó felé haladva elhaladunk a Tölgyfaliget Vendégház és a nyilvános illemhelyek mellett, majd megérkezünk a tóparti játszótérhez, amely a Kakukkvirág tanösvény kezdőpontja. Az 1400 méter hosszú tanösvény a tópart mentén, jobbra indulva vezeti körbe a tavat, és játékos formában mutatja be a környék élővilágát. A látogatót táblákon keresztül a Díszes légivadász kíséri, feladatokkal és ismeretterjesztő tartalmakkal. Az útvonal mentén irányjelző táblák segítik a tájékozódást. A tó délkeleti partján egy elágazásnál az alsó, tóparti ösvényen folytatjuk utunkat, majd végig a víz mellett haladunk tovább.

A környezet élővilága változatos: a tanösvény mentén megfigyelhető a nádirigó, a tőkés réce és a szürke gém, a part menti növényzetben tavasszal sárga nőszirom és mocsári gólyahír jelenik meg. A rövid túra során fás, árnyékos pihenőhelyek és padok kínálnak megállási lehetőséget.

Az útvonal egy kisebb félszigethez is elvezet, ahol három vályogház tekinthető meg, a hagyományos építészet emlékeiként. Innen látható az István–Gizella Harangtorony-kilátó, amely a parkoló felől kavicsos, murvás úton közelíthető meg, maga az épület azonban nem akadálymentes. A tanösvény végül visszakanyarodik a játszótérhez, majd a parkolóhoz.

A túra részben akadálymentes: kerekesszékkel vagy mozgáskorlátozottként segítő kísérővel járható be, eső utáni időszakban a nedves, laza talaj nehezítheti a közlekedést. A túra kísérővel akár kórházi kerekesszékkel is teljesíthető, de a tanösvényre nagyméretű első kerékkel szerelt aktív kerekesszék ajánlott. Akadálymentes mosdó nem található a területen, a közeli vendéglátóhelyek pedig nem teljesen akadálymentesek.

A Csesztregi-tó körüli séta azoknak ajánlott, akik részben akadálymentes, könnyű körtúrát keresnek, segítő kísérettel szeretnék bejárni a tópartot, és fontos számukra a csendes, természetközeli környezet.

A Akadálymentes séta a Csesztregi-tó partján bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A több mint 100 hektáron elterülő arborétum világhírű rododendron-gyűjteményéről ismert. Májusban és júniusban több ezer havasszépebokor virágzik, de a kert az év más időszakaiban is gazdag növényvilágot mutat be.

A séta az arborétum akadálymentes parkolójából indul. Innen néhány méter megtétele után érjük el a jegypénztárat, majd a botanikus kert bejáratát. A kapun áthaladva rövid, sík szakaszon jutunk el az akadálymentes tanösvény kiindulópontjához, ahol információs tábla és térkép segíti az eligazodást. A körtúra hossza 1,46 kilométer, térkő burkolattal ellátott útvonalon halad, a szintemelkedés és szintcsökkenés mindössze két–két méter. A legmagasabb pont 181 méteren, a legalacsonyabb pont 179 méteren található.

Az akadálymentes tanösvény sík, taktilis burkolattal készült, és a legfajgazdagabb területeken vezet végig. Az út mentén elhelyezett ismeretterjesztő táblák Braille-írással is olvashatók, a tájékozódást audioguide rendszer segíti. A kijelölt növények megérintése és megszagolása engedélyezett, ezek között nincsenek szúrós vagy veszélyes fajok. A tanösvény két szakaszból áll, amelyek több ponton kapcsolódnak egymáshoz, így az útvonal bejárása többféleképpen is kombinálható.

A séta során több fedett pihenőhely áll rendelkezésre, valamint elhaladunk Ambrózy-Migazzi István emlékszobra mellett is. A túra végül visszavezet a kiindulópontra, ahol akadálymentes mosdó és akadálymentes büfé található. A túra önállóan, akár kórházi kerekesszékkel is teljesíthető, de az arborétum bejárására nagyméretű első kerékkel szerelt aktív kerekesszék használata ajánlott.

A túra során érdemes tartalék gumibelsővel és megfelelő pumpával készülni. Megközelítés szempontjából fontos tudni, hogy tömegközlekedéssel akadálymentesen nem érhető el a terület, mivel át kell kelni a 8-as főúton. Autóval a 8-as főútról Kámnál, a táblával jelzett helyen kell letérni a 3,6 kilométeres, szilárd burkolatú útra, ahol a varázskert mellett akadálymentes parkolóhelyek állnak rendelkezésre.

Ez az útvonal azoknak ajánlott, akik könnyű nehézségű, térkő burkolatú, teljesen akadálymentes körtúrát keresnek, és fontos számukra, hogy a természet élménye kerekesszékkel és látássérültként is önállóan, biztonságosan átélhető legyen.

Az arborétum látogatása belépőjegyhez kötött. A mozgásszervi fogyatékos személyek, valamint vak vagy gyengénlátó látogatók a Magyar Államkincstár által kiállított Hatósági Igazolvány és személyazonosságot igazoló okmány felmutatásával térítésmentesen léphetnek be a kert területére.

A Jeli Arborétum – akadálymentes körtúra a Vas megyei varázskertben bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.