Vízitúra Archívum - Aktív Kalandor

A Szigetköz titkai – Dunasziget

aktivadmin — Wed, 01 May 2024 07:38:06 +0000

Kenutúránkon a Kisvesszősi kemping melletti kikötőből indulunk a Cikolai-mellékágrendszer felfedezésére. A Szigetközben a Duna ezer ágra szakad, a keskeny, vadregényes folyóágrendszer számos csodát tartogat. A sodrás itt nem jelentős, így kezdők és gyermekek számára is ideális terep lehet a Szigetköz csendesebb szakasza arra, hogy megismerkedjenek az evezés szépségeivel. A kenutúrán az 1987-ben létrejött Szigetközi Tájvédelmi Körzet védett területén járunk, így figyeljünk arra, hogy a legkevésbé zavarjuk az itt élő állatokat és növényeket. A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna közé zárt területen érintetlen ártéri erdők és gyöngyvirágos tölgyesek találhatóak, amik gazdag vadvilágnak adnak otthont. A folyó felső szakaszán lépten-nyomon hódok nyomait láthatjuk – megrágott, kidöntött fák tanúskodnak e lapátos farkú, nagy méretű rágcsálók jelenlétéről.

A vízitúra során zátonyok, szigetek és a folyóágakat szegélyező ligeterdők között evezünk. Barangolhatunk széles, nyílt vízfelületen, szűkös, faágakkal tarkított vadregényes szorosokban, vagy akár nádasokon keresztülvágva. Ha nagyon figyelünk, szürke gém, bakcsó vagy küszvágó csér kerülhet a szemünk elé– sőt, nem ritka a jégmadár sem. A Szigetköz igazi halparadicsom, ez a dunai halállomány egyik legfontosabb ívóhelye. A folyószabályozások miatt már alig vannak ilyen természetes állapotú, csendesebb folyóágak és sekély, zavartalan szakaszok, ahol a halak lerakhatják ikráikat, és biztonságban fejlődhetnek az ivadékok is. Szerencsére a Szigetközben még fennmaradt az eredeti élőhelyek nagy többsége, így a fokozottan védett halfajok is menedékre találnak itt. Érdemes útba ejteni a denkpáli hallépcsőt, ahol megtudhatjuk, mi a szerepe egy hallépcsőnek, és hogyan használják a halak. Ha van kedvünk, egy csendesebb öbölben meg is mártózhatunk a Duna mellékágában.

A A Szigetköz titkai – Dunasziget bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Túra az Ipoly legvadregényesebb szakaszán

aktivadmin — Fri, 26 Apr 2024 06:01:29 +0000

Közvetlenül a szlovák-magyar határon kanyargó Ipoly még szabályozása után is a legvadregényesebb, legszebb folyóink közé tartozik. Természeti szépségek veszik körül és a csodálatos élővilág tölti meg. A keskeny, alacsony vízállású – helyenként alig 1 méter mély – Ipoly barátságot ébreszt még a kezdő vagy családos vízitúrázókban is, annak ellenére, hogy benyúló ágak teszik itt-ott szlalompályává a medret. Ingadozó vízállása miatt érdemesebb a késő tavaszi, kora nyári hónapokat választani a túrára.

Ha megjártad a nógrádszakáli kálváriadombot és a Paris-patak szurdokmedrét száraz lábon, ideje, hogy vízre szállj a falu határában, és az Ipolyon is átéld a vadregényes táj élményét. Vízállástól függően érdemes kajak vagy kenu mellett dönteni. Nagyon alacsony vízállás esetén ez utóbbival mégis pórul lehet járni, mert könnyebben megfeneklik. Hol gyorsan, hol andalítóan viszi előre a hajódat a folyó a zegzugos kanyarulatokban, a zubogókon és a Nógrádszakáli áttörés hosszú szűk völgyén. Pösténypuszta felett lesz alkalmad kiélvezni a folyó nagy fordulatokkal jobbra balra tekergőző útját. Ha szerencsés vagy – no meg csendes –, akkor rengeteg vízimadarat láthatsz, például kócsagot, gémet vagy récéket. Az Ipolynak ezen a felső szakaszán több duzzasztógát is van. A kaland része, amikor a zsilipkapuknál kiemeled a hajót, majd kikerülve ismét vízre teszed azt.
Szécsény magasságában ér véget ez a túra. A Rákóczi Ferenc által összehívott 1705-ös országgyűlés városa tökéletes helyszíne lesz a vízen töltött nap lezárásának: a Forgách kastélyban berendezett múzeumi tárlatok, a látogatható ferences rendi templom és kolostor, a ferde tűzoltó torony, a várkert és a századelőt idéző sétálóutcát keretező házak mind-mind felfedezésre csábítanak.

A Túra az Ipoly legvadregényesebb szakaszán bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Úszóláp vízi tanösvény – Kalandozás a Velencei-tó úszó nádszigetei között

aktivadmin — Fri, 26 Apr 2024 03:28:12 +0000

Az agárdi hajóállomásról indulva rövid nyíltvízi evezés után vetheted be magad a szigetekkel, rejtekutakkal szabdalt nádasok közé. Keskeny átjárón keresztül érsz a Lángi-tisztásra, melynek nyugati része már a Velencei-tavi Madárrezervátum fokozottan védett területe. Mivel ez csak szakvezetéssel járható, a tisztás déli szélén haladva evezhetsz tovább az Alsó-éri-tiszták, majd a túra legnyugatibb pontja, a Dinnyés-Kajtori-csatorna nyiladéka felé. Ezen akár a zsilipig is felevezhetsz, ha a bicikliúthoz szeretnél kilyukadni. A csatorna bejáratától egy szűk, egyenes átjáró vezet ki a nádlabirintusból, majd vissza az agárdi kikötőbe. Az út során felfedezheted az úszólápos területeket és úszó szigeteket, ahol kacsacsaládok, hattyúfiókák, barna rétihéják, vöcskök, vörös gémek és nagy kócsagok keresztezik az utadat. A könnyebb tájékozódás érdekében érdemes vezetett kenutúrához csatlakoznod vagy a túraútvonalat letöltened a telefonodra. Hogy tiszteletben tudd tartani a Madárrezervátum határait, figyeld a határokat jelző táblákat!

A Úszóláp vízi tanösvény – Kalandozás a Velencei-tó úszó nádszigetei között bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Feketevíz vízi tanösvény – Páratlan madárvilág

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 23:25:39 +0000

A túlpartot megcélzó kalandos vízitúra az agárdi hajóállomásról indulva, a Cserepes-szigetet megkerülve vezet be a nádszigetek, tisztások és átjárók labirintusszerű rendszerébe, melyeknek a régi halászemberek egyesével neveket adtak. A Hollósi- és Paradicsomos-tisztást elhagyva keresztezed a Szúnyog-szigetre vezető hajóutat, majd a Mély-vízhez érsz, ahol tavasszal és nyár elején narancssárga csillárkamoszatokat láthatsz a meder alján, a nádasok által körülvett, védett tisztásokon pedig számos vízimadár fészkel és táplálkozik. A Mély-láp környékén terjengő furcsa szagért az iszapból feltörő gázok felelősek, melyet magad mögött hagyva sárga rencemezőket pillanthatsz meg. Innen nagyobb tisztások és kisebb átjárók érintésével hamarosan ismét felbukkan a úticélod, az agárdi hajóállomás. Ha nem szeretnél eltévedni a nádasban, csatlakozz vezetett túrához, vagy töltsd le a túraútvonalat a telefonodra!

A Feketevíz vízi tanösvény – Páratlan madárvilág bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Evezés a történelmi Magyarország közepéhez

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 20:28:06 +0000

Válassz egy kenut Cserkeszőlőn, dobd vízre Kunszentmártonnál, és vedd az irányt Szarvas felé. Előbb szebbnél szebb hangulatos nyaralók mellett evezel, majd az érintetlen környezet következik, hogy utána megérkezz Szarvasra. Köss ki a duzzasztónál egy jó ebédre, és nézd meg a Körösvölgyi Látogatóközpontot és Állatparkot is, majd evezz tovább a holtágon Szarvas központjáig. Itt kelj át az Erzsébet híd alatt, és nézd meg a Millenniumi emlékművet és a híres mocsárciprusokat is!

A hajóinkat a kunszentmártoni szabadstrandnál tudjuk vízre tenni, ahol a kenuk orrát a sodrással szembe fordítjuk és alaposan belekapaszkodunk a lapátokba. A vadregényes magaspartok között hajtűkanyarokon fordulva érünk Öcsöd település közelébe, ahol a széles hullámterek mentetlen holtágain fészkelő halászmadarak – a különféle gém- és kócsagfajok, kárókatonák – gyakran feltűnő seregeiben gyönyörködhetünk.

Öcsöd után érjük el az impozáns látványt nyújtó békésszentandrási duzzasztóművet, ahol átzsilipelve a Szarvas-Békésszentandrási Holt-Körös felső végénél tesszük át kenuinkat a holtágra. Néhány kilométer pihentető evezés után, a Szarvasi Arborétum zöld növényfalától kísérve érjük el végcélunkat, a vízben álló mocsárciprusoktól, a holtág parti Bolza kastélytól, a Szarvasi Vízi Színháztól és a holtágból kiemelkedő Millenniumi emlékműtől egyedülálló Szarvas belvárosát.

A Evezés a történelmi Magyarország közepéhez bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A Fekete-Körös csodája

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 20:26:23 +0000

Ez a vízitúra a Körösök Völgyének koronaékszere! A vízi kaland Sarkad-Kopolyánál indul, a Fekete-Körös a Mályvádi-erdő mellett kanyarog, néhol feltűnhet egy-egy dámszarvas vagy holló is. Állj meg egy kis pihenőre a Gyula–Városerdő üdülőkörzetnél, amely természetes homokos szabadstrandjával és erdei iskolájával a környező települések lakóinak kedvelt pihenőhelye. Néhány kilométer múlva eléred Szanazugot, ahol a Fehér-Körös a Fekete-Körössel találkozik. Itt kiépített szabadstrandok, kikötő, étterem és szállás várja az utazókat. Egy hamisítatlan folyóparti felfrissülés után visszfuvarral térhetsz vissza Kopolyára.

A Fekete-Körös az egyik leghangulatosabb tájképi környezettel rendelkező folyója az egész vízrendszernek. A mintegy 20,5 kilométeres hazai szakaszának több mint húsz kanyarívét végig a Mályvádi erdő feketéllő tömbje szegélyezi.

Sarkad településnél a folyó 180 fokot fordul, ahol a parton az egykor méltán nevezetes sarkadi cukorgyár szivattyúháza áll őrt a bal partban.

Pihenőt Gyula–Városerdő üdülőkörzetnél tarthatunk, amely homokos szabadstrandjával, erdei iskolájával, a környező települések lakóinak közkedvelt „menedéke”.

Néhány kilométer múlva elérjük Szanazugot, a Fehér-Körössel való találkozási pontot, ahol már komolyabb infrastruktúrával – kiépített szabadstrandokkal, kikötői-, éttermi- és szállásszolgáltatással – találkozhatunk. Itt egy felüdítő folyóparti fürdőzéssel , pihenéssel zárhatjuk túránkat.

A A Fekete-Körös csodája bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Két napos vízitúra a Körösökön

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 20:25:14 +0000

Ha igazi kalandra vágysz, válaszd a kétnapos vízitúrát a Körösök völgyében! Első nap Békésről Köröstarcsáig evezhetsz egy kanyargós szakaszon, ahol megérezheted a Kettős-Körös igazi hangulatát. Bár sok kanyarulatát lemetszették, a folyó megőrizte vadregényességét, kanyarívei valódi ékszerei a tájnak. A túra második napjának úticélja a gyomaendrődi szabadstrand lesz, de ehhez már a Hármas-Körösön lapátolhatsz. A gyomaendrődi kiszállónál pedig akár tekerve is visszajuthatsz Békésre, a vízitúra kiindulópontjára.

Túránk a békési kishajó kikötőnél indul a Kettős-Körösön, amely a város északi határában becsatlakozó Élővíz-csatorna torkolatától veszi fel eredeti, vadregényes medrét. Vízbecsúszott, hód-rágta öreg fák, szárnyat bontó halászmadarak, drágakőként előcikázó jégmadarak kísérik utunkat szinte amazonasi érintetlenségben egészen Köröstarcsai Kishajó kikötőig, ahol sátrazási, tisztálkodási, bográcsozási, áramfelvételi lehetőség gondoskodik az alapvető infrastruktúráról.

Másnap tovább folytatjuk az utunkat és 7 folyamkilométert megtéve, a Sebes-Körös becsatlakozása révén a tekintélyes medertestű Hármas-Körös születéséhez érünk. Egy tágasabb vízi környezetben haladunk tovább, a partok messzebb kerülnek, a kanyarívek és a holtági átmetszések során keletkezett egyenes szakaszok egyaránt nagyobb léptékűvé válnak.

A Hármas-Körösön 12 folyamkilométert megtéve érjük el végcélunkat, Gyomaendrőd települést, ahol a szabadstrandnál tudunk kilépni kenuinkból.

A Két napos vízitúra a Körösökön bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Vízen a Bökényi duzzasztóig

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 20:23:49 +0000

Sodrással szemben, szorosan a part menti sávban felfelé evezni a Tiszán. Izgalmasan hangzik, igaz? A Tisza – Hármas-Körös torkolatáig felfelé alaposan meg kell húzni a lapátokat, de a Körösre érve megváltozik a helyzet, a folyó léleknyugtató csendjében evezhetsz tovább. Sodrása kisebb, part menti erdősávja sűrűbb, mint a Tiszáé, már messziről integet a Bökényi duzzasztó műemléke. A visszaúton a Körös torkolatában ismét szükség lesz egy kis ügyességre, ugyanis könnyen ki lehet sodródni a Tisza közepére, de Szentesig ki is használhatod a Tisza sodrását. Élvezd a folyó csendjét és nyugalmát!

A hajóinkat a szentesi szabadstrandnál tudjuk vízre tenni és sodrással szemben a Körös-torok felé vesszük az irányt. A csendesebb vízen, de annál hangulatosabb magaspartok között evezve a Hármas-Körös 5,6 fkm-ben felbukkan az egykori Bökényi duzzasztó romja, amely különleges vízi kalandra csábít. Az egykori zsilipcsatornán akadály nélkül, biztonságban átevezhetünk, majd a főmeder parti betonpillérei között átsuhanva indulhatunk újból a Körös-torok felé.

A vadregényes magaspartok között visszafelé már jólesően kényelmesen segíti utunkat a Körös sodrása, agy jobban van időnk megcsodálni a Tiszába való kifutás előtt patkó alakú utolsó kanyar márgafalait, amelyben a csodás júniusi nászrepüléséről nevezetes rovar, a tiszavirág lárváinak agyagba fúrt járatait figyelhetjük meg.

A Vízen a Bökényi duzzasztóig bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Amazonas hangulatban a Körösön

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 20:22:24 +0000

Békéstől Mezőberényig a Körösön evezni majdnem olyan, mintha Dél-Amerikában lennél! A túra előtt nézz be a Békési Szilvapálinka Centrumba, aztán töltsd meg a gyomrod egy jó békési étteremben. Ha jóllaktál, szállj vízre a békési kishajó kikötőnél, csorogj le a Kettős-Körös legszebb kanyarulatain, és fedezz fel minden fordulónál egy újabb csodát! Hosszúfoknál tarts egy kis szünetet, és nézd meg a gőzüzemű szivattyútelep muzeális jelentőségű műszaki berendezéseit a Bodoki Károly Vízügyi Múzeum területén. Ezután már a mezőberényi kiszálló következik, ahonnan akár vissza is tekerhetsz Békésre.

A békési kishajó kikötőnél vízre szállva egy ideig a folyószabályozások grandiózus kubikos munkájával kialakított mesterséges kettős-körösi medren haladunk. A város északi határában becsatlakozó Élővíz-csatorna – egykori Fehér-Körös meder – apró, de romantikus torkolatától a Kettős-Körös felveszi eredeti medrét és vadregényesen kanyargóssá válik. Magaspartok, vízbecsúszott, hód-rágta öreg fák, lépten-nyomon szárnyat bontó halászmadarak, drágakőként előcikázó jégmadarak kísérik utunkat szinte amazonasi érintetlenségben. A hullámtéri erdő vadszőlővel futott magas, zöld növényfalai között csak az imitt-amott előbukkanó Körös-gát, Hosszúfok égbenyúló téglakéményei adnak támpontot arra vonatkozóan, merre is járhatunk. Mezőberényi kiszállónknál szolgáltatói szervezéssel akár tekerve is visszajuthatunk Békésre a Kettős-Körös gátján, de ellenkező irányba indulva Mezőberénybe is elkalandozhatunk.

A Amazonas hangulatban a Körösön bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Vízitúra a Tihanyi-félsziget körül

aktivadmin — Thu, 25 Apr 2024 18:28:31 +0000

Ezen a vízitúrán felfedezheted a Tihanyi-félsziget minden oldalát: kajakba szállva vagy éppen SUP-deszkára állva Magyarország egyik legszebb vidékét szemlélheted meg új perspektívából. A Tihanyi-félsziget keleti vállán, Gödrös településrészen bérelhetsz kajakot vagy SUP-ot, majd az apátság irányába indulhat az evezés. Tudtad, hogy a Balaton vizének színe nem mindenhol egyforma? Míg a nyugati részen, Keszthelynél inkább barnás árnyalatok jellemzik a vizet, Tihanynál sokszor vakítóan kék, türkizes színekben pompázik a magyar tenger. Ennek oka a vízben található szerves és szervetlen anyagok aránya, és ez a színváltás a vízről még lélegzetelállítóbb látványt nyújt, mint a partról. A tihanyi révnél fokozott figyelemmel kelj át a sűrűn közlekedő szántódi kompnak elsőbbséget adva, majd a túra legszebb része következik, hiszen Sajkod felé evezve nem nyaralók és lakóházak szegélyezik a partot, hanem a táj eredeti állapotát még megőrző erdő nyúlik a vízig. A gazdag madárvilággal rendelkező, egyedülálló hangulatot árasztó partszakasz mellett illő csendben evezz végig, mert itt tényleg részévé válsz a természetnek. A feletted emelkedő félsziget partja a kedves kis sajkodi strandhoz vezet, ahol érdemes megállnod egy fürdésre, ebédre, de a túra innen akár Örvényesig is meghosszabbítható. (A túrára ne felejts el mentőmellényt vinni magaddal!)

A Vízitúra a Tihanyi-félsziget körül bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.