Murafölde a magyar olajbányászat bölcsője is, ezért lépten-nyomon feltűnnek az iparág különös emlékei. Az 1930-as évektől kezdődően, a magyarországi szén-hidrogén bányászat beindulását követően jelentős fejlődésnek indult és felértékelődött a dél-zalai térség. Köszönhetően mindannak, hogy tekintélyes mennyiségű kőolaj bújt meg a dombok ölelte mélyben, melynek kibányászására több ezer kutat fúrtak, s hozták felszínre a kincset érő „fekete aranyat”. A térség szíve Bázakerettye, ahol bólogató olajkutak – himbák – árnyékában gyalogolhatsz és megmártózhatsz a falu termálstrandjának vizében, mely szintén az „fúrásoknak” köszönheti születését. Rögtön jöhet „valami Amerika”, hiszen a túra elején máris a MAORT (Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság) által a mérnök családoknak épített amerikai, mégis göcseji stílusú szabadon álló különleges házak mellett haladsz el. A település határát elhagyva az Olajos Emlékműhöz és a B1-es jelű kúthoz érsz, ahol 1937-ben az olajkutató fúrást siker koronázta, mellyel egy teljesen új világ született e térségben. A túra során az olajipari emlékek mellett varázslatos erdők és panorámák várnak, így, ha a lispeszentadorjáni hegygerincre érsz, semmiképp ne hagyd ki a kilátót! Innen a csöppnyi Marócon vezet át az utad, ahonnan rövid gyaloglással eléred a monumentális Vétyemi Ősbükköst, ahol 200 éves, 30-40 méter magas bükk óriások várnak. Ekkor már csak egy ugrás a Budafai Arborétum, ahol tavasszal számos rododendron faj borítja virágba a völgyet. Budafáról Kistolmácsra vezet az utad, ahol felpattanhatsz a Csömödéri Erdei Kisvasútra, ha pedig egy tóba csobbannál, akkor a kisvasút végállomásánál található Kistolmácsi-tavat célozd meg, mely szintén a kőolajbányászat egyik „terméke”.

A Olajtúra a dél-zalai erdőtájon bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.