A Rába különlegessége, hogy a határ és Sárvár közé eső, felső szakaszát alig szabályozták, azt is inkább csak a települések környezetében, így megőrizte vadregényes hangulatát. A természetes környezetnek köszönhetően az élővilág mind a vízben, mind a folyót övező partok környékén háborítatlanul megmaradt, így a Rábán evezve különleges állat- és növényfajokat ismerhetünk meg.

A folyó Szentgotthárd és Csákánydoroszló között kanyargó szakasza az Őrségi Nemzeti Park területéhez tartozik. Ezt a folyószakaszt zegzugos kanyarulatok, magas partfalak, zátonyok, szigetek jellemzik. A vadregényes Felső-Rábának talán ez a legszebb része: a bedőlt fák, technikás kanyarok, kalandos zúgók, kavicspadok újabb és újabb élményeket nyújtanak a folyó bebarangolásakor. A Rába emiatt kedvelt úti célja a vadvízi túrázóknak. Nem is a sodrás erőssége kölcsönöz vadvízi hangulatot ennek a folyószakasznak, hanem a víz fölé nyúló bokrok, bedőlt fák, kisebb-nagyobb hordalékszigetek, zátonyok. A Rábán való vízitúrázás a gyönyörködés mellett izgalmakat és adrenalinfröccsöt jelent. A vezetett, csoportos túrákat akár kezdőknek, családoknak, baráti társaságoknak is ajánljuk, illetve cégek számára csapatépítés gyanánt.

A Vízitúra a Rába legszebb szakaszán bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Keserűszer következik, ahol egy régi sökfás temetőt találunk. A sökfa az őrségi reformátusoknak állított fejfát jelenti. Keserűszer bájos portái mentén végigsétálva a rétekkel, kaszálókkal szegélyezett Zala, vagyis őrségiesen szólva a Szala patak völgyébe érünk.

Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának Keserűszeri Vendégháza mellett haladunk tovább, majd a dombon lévő erdőn átsétálva Őriszentpéter Galambszer településrészéhez érkezünk, ahol egy óriási rét fogad bennünket. Láthatóvá válik ismét a település határa. Galambszeren, majd Égésszeren végigsétálva megnézhetjük a Szikszay Edit Helytörténeti Gyűjteményt, vagy betérhetünk a református templomba. A városközpontban felfedezhetjük az Őrségi Vadászati Kiállítás gazdag gyűjteményét is. Kiindulópontunkra visszaindulva térjünk be a Natura 2000 Látogatóközpontba, ahol az Őrségi Nemzeti Parkról kapunk átfogó képet; igazán hasznos, remek kiállítás vár ránk az épület falai között.

A Szertúra Őriszentpéteren bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A túra igazi természeti, kulturális és gasztró élménytúra egyben, hiszen erdők, rétek ölelésében sétálunk át egyik szerről a másikra. Felejthetetlen panorámában gyönyörködhetünk a Kömpe szeme kilátóból, majd egyedülálló időutazás vár ránk Pityerszeren, ahol elénk tárul az Őrségi Népi Műemlékegyüttes, a több száz éves házaival – szinte nem is tudjuk hirtelen, hogy ébren vagyunk-e vagy álmodunk. Ezt az élményt tetézhetjük a skanzentől pár percnyire legelésző európai bölények és eurázsiai vadlovak megtekintésével. A különleges állatokra immár egy új, fából épült kilátóból láthatunk rá.

Lelassulva, eggyé válva a természettel, beszippantva az erdők és a rétek illatát, a friss, oxigéndús őrségi levegőben biztosan meg is éhezünk, de semmi gond, hiszen több településrészen, szeren is ínycsiklandozó helyi ételeket kóstolhatunk meg. Alkalmunk lesz megkóstolni a dödöllét, és ha szerencsénk van, a tökös-mákos rétes készítésébe is bepillanthatunk, sőt, akár segédkezhetünk is benne, majd az elkészített finomságot elfogyaszthatjuk. Megnézhetjük, hogy zajlik – őrségiesen szólva – a tökmagolajütés, vagyis hogyan készül az igazi, tradicionális módon sajtolt tökmagolaj.

A Szerről szerre Szalafőn bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A lassú folyású, keskenyen kanyargó Bodrog folyó nagyon biztonságos, így kezdők számára is ideális vízitúraterep. Tavasszal, az áradás idején a Kopasz-hegyről vagy a szegi Vár-hegyről nézve egyetlen, több kilométeres összefüggő vízfelületnek tűnik, amelyből itt-ott fák lombja, bokrok ágai emelkednek ki. A nagy folyószabályozások előtt az Alföld csodás vízi világ volt, ligetes erdők, mocsarak, folyókanyarulatok színes mozaikja. Az ember tájalakító erőfeszítéseinek következtében eltűntek ezek a vidékek – de itt, a Bodrog mentén megmaradt az eredeti arculat.

A folyón való lecsorgást tavasszal kiegészíthetjük egy Bodrog-ártéri túrával. Ehhez engedélyt kell váltanunk, mert az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai limitálják a fokozottan védett területen tartózkodók számát. Az ártéren, elöntött réteken és a fák között evezve varázslatos világot fedezhetünk fel. A morotvák, berkek, ártéri erdők tavasszal és a nyár eleji esőzések után is víz alá kerülnek, az egész táj egy hatalmas vízfelületként ragyog a Zemplén előterében.

Kiemelt értéket képvisel a Bodrogzug madárvilága: ritka ragadozó madarak, számos vízi- és gázlómadárfaj él itt, de az ártér a madárvonulásnak is fontos állomása. A Bodrog Tokajban találkozik a Tiszával. A kisvárosba érkező vendég egyórás sétahajójáratokon csodálhatja meg a Tiszát és a Bodrogot, vagy borkóstolóval egybekötött hajókiránduláson is részt vehet. Tokaj neve a köztudatban a történelmi borvidékkel fonódott össze, pedig Magyarország egyik legkülönlegesebb vízitúraterepét is itt találjuk. A két folyó, a Tisza és a Bodrog torkolatában elhelyezkedő Tokaj rengeteg vízitúra-lehetőséget kínál, amelyeket gyalogtúrákkal vagy a környék történelmi látnivalóit felkereső kerékpártúrával kombinálhatunk.

A Vízitúra a Bodrogon – Szegitől Tokajig bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A Villányi-hegység egyik jellegzetes hegyvonulata a Tenkes-tető, találunk itt menedékházat és pihenőhelyeket is. A gerincen becsatlakozik a Csodabogyós tanösvény, amely a máriagyűdi kegytemplomtól indul a Tenkes-hegy csúcsára. A tanösvény névadója egy örökzöld cserjeféle, amelynek tüskés ágvégei ellaposodnak, ezeken találjuk piros bogyós terméseit. A tanösvényt követve számos érdekességet olvashatunk a táblákon, a hegy oldalában pedig egy kilátót is találunk, ahonnan délre tekintve láthatjuk Siklóst és Máriagyűdöt. A csúcs alatt nem sokkal egy kanyarban faházikó rejtőzik az erdőben, körülötte tűzrakó helyekkel, padokkal. A csúcsról a sárga jelzésen és a Mária-úton sétálhatunk vissza Túronyba.

A Villányi kilátóhelyek – a Tenkes és a Csukma-hegy bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Hodos településre érve egy rövid kitérővel eltekerhetünk a Hodosi-tóhoz, melyet ne hagyjunk ki, gyönyörű látvány. A település központjában balra, a magyar határ felé fordulva megpillanthatjuk a 22 méter magas, egykori magasfigyelő („mafi”) határőrtornyot, melyből remek kilátás nyílik a környékre. Ezután Kapornak (Krplivnik) település következik, ahol a gyönyörűen felújított tájházban bepillantást kaphatunk az egykor itt élők mindennapjaiba. Domonkosfa (Domanjševci) községben egy gyönyörű katolikus és egy evangélikus templomot is találunk. Ha időnk engedi, látogassuk meg őket. Kelet felé haladva hamarosan ismét Magyarországra érünk. Kercaszomor községben szépen felújított református templomot és haranglábat találunk. Utunk utolsó szakaszán Bajánsenyére biciklizünk, ahol a térség egyik leggazdagabb helytörténeti gyűjteményét tekinthetjük meg, illetve ha még maradt erőnk és időnk, akkor a Kis-hegyre is feltekerhetünk, ahol szőlőt termesztenek a helyi lakosok. Bajánsenyéről Őriszentpéterre a műúton jutunk el 6 kilométert megtéve.

A Vasparipán az Őrségből Goričkoba (Őrség 1) bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A tanösvény bejáratához, a Fűzfa Pihenőpark és Kikötőből, menetrend szerint induló motorcsónakok segítségével juthatunk. Innen indulhat a víz feletti felfedezés. Rövid séta után a Csér madárvártából tekinthetjük meg a terület igen gazdag madárvilágát. Utunkat folytatva a Görbe-tó pihenőszigetre érkezünk, ahol akár egy rövid piknikre is lehetőség adódik a ligeterdő fáinak árnyékában, a kisebbek pedig a nem rég kihelyezett ismeretterjesztő játékokon tesztelhetik tudásukat. Ezt követően a Rétihéja madárvártában ismét közelebb kerülhetünk a nyílt vizek növény- és állatvilágához, majd a Kis-Tisza Kilátóból a bátrabbak az egész területet is megtekinthetik. Végezetül egy hosszabb pallóúton jutunk vissza a tanösvény bejáratához, az Eger-patak kikötőhöz, ahonnan a motorcsónakok visznek bennünket a Fűzfa Kikötőbe. A visszaút naplementével párosítva emlékezetes élmény lehet kicsiknek és nagyoknak.

A Tisza-tavi Vízi Sétány – 2000 lépés a víz felett bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A Tisza-tavi kerékpáros kör a Göbe-erdő mentén bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Az Ős-Dráva tanösvényen megismerhető a szabályozások előtti vízrajzi helyzet, a régi tájhasználat, a folyószabályozás, valamint a rehabilitáció és a revitalizáció lehetőségei. A tanösvény önállóan a kihelyezett táblák vagy hanganyag segítségével járható be, illetve szakvezetés is igényelhető.

A Dráva élővilága tanösvény a terület változatos és különleges élővilágába engedi bepillantani az érdeklődőket a nyílt vízfelületektől a part menti mocsaras területeken át a színpompás vadvirágokkal borított fás legelőkig. A túrázók érdekességeket tanulhatnak a terület madárvilágáról, gazdag halfaunájáról csakúgy, mint a holtágak növényzetéről, vagy a part menti erdők világáról. A terület élményszerű bemutatását többek között madármegfigyelő, madárgyűrűző állomás, kilátó, fotósles, fedett foglalkoztató és több pihenőhely szolgálja. A tanösvény szakvezetéssel, vagy önállóan, a kihelyezett táblák segítségével járható be.

A Ős-Dráva Látogatóközpont tanösvény bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A Őrségi teker(g)és a gerencsérek földjén (Őrség 2) bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.