A gyalogtúra első szakaszán Magyarország történelmében tehetnek kirándulást vendégeink a Történelmi Emlékúton tett sétával. A történelmi Magyarország mértani közepén állított Malom-emlékművet elhagyva a Hármas-Körös árvízvédelmi töltése felé folytatódik az út.

A töltésre felérve Gyomaendrőd irányába sétálva balkéz felől már a Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártere kíséri utunk. A vasúti híd előtt érjük el a Halásztelki tanösvény indító tábláját. A tanösvény 3,5 kilométeres nyomvonalán kihelyezett tíz információs táblán keresztül ismerhetik meg vendégeink az egykori ártéri táj történetét és az itt élő növény- és állatvilágot.

Az árvízvédelmi töltésen továbbhaladva néhány kilométer megtétele után jutunk a Hármas-Körös két különösen szép, úgynevezett „szentély-típusú” holtágához az Aranyosi- és a Borza-holtágakhoz. Gyaloglás közben megcsodálhatjuk az ártéri erdő fáira felkúszó vadszőlők alkotta fátyoltársulást. A Körös-ártéren olyan ritka madaraink költenek mint a fekete gólya, vagy a rétisas. A túrán a szerencsésebbek meg is pillanthatják őket, de a tavaszi vonulás idején a halászsas is tiszteletét teszi e tájon és a folyó felett barna kányát és kabasólymot is láthatunk.

Szarvas felé egy újabb víztest, a Nagyfoki-holtág mellett sétálva érünk vissza a városba, ahol a személygépkocsival érkező vendégek a Vasút utcán juthatnak vissza a kiindulási pontra a leggyorsabban. Akik a kidolgozott túraútvonalat követik, azok Szarvas város nevezetességeinek egy részét érintve térnek vissza a kiindulási pontra. Akik tömegközlekedéssel érkeznek Szarvasra, azok választhatják a Mezőtúr-Szarvas között közlekedő vonatot is a városba való visszajutásra.

A túrára mindenképp ajánlott távcsövet és kézi madárhatározót (akár telefonos madárhatározó applikációt letöltve) magunkkal vinni, mert a Körös-Maros Nemzeti Parknak ezen a részterületén az erdei és pusztai élőhelyek változatosan egészítik ki egymást. Ennek köszönhető, hogy a kiránduláson biztosan találkozunk pusztai és erdei madarakkal egyaránt. A túra kiindulási pontjától, a kastélypark parkolójából néhány perces sétával érhetjük el Magyarország egyik legszebb kastélyát, a szabadkígyósi Wenckheim-kastélyt. A Wenckheim család egykor a jelenlegi Békés megyében és a Partiumban jelentős területekkel bírt, melyek művelésbe vétele jelentősen meghatározta az egykori táj képét. A család egyes ágai a térségben több kastélyt is építettek.

A kastélypark évszázados fái, a tájképi angolpark és a kastély közvetlen környezetét díszítő, a versailles-i mintákat idéző franciakert a kor kastélykert-kultúrájába enged betekintést. Bár jelenleg zajlik az Ybl Miklós által tervezett kastély felújítása, az épület ragyogó monumentalitása, a természet távoli földrészekről betelepített növényekkel gazdagított sokszínűsége jó alapot szolgáltat a természetvédelmi terület megismeréséhez.
A kastélyparktól kb. 1 km-es, félórás sétával érhető el a nemzeti park tanösvénye. A többnyire vízállásos pusztába a 19-20. század fordulója táján telepített erdőt a Wenckheim család. A többségében erdei, jól jelzett, információs táblákkal ellátott, kb. 5 km-es túraútvonalon könnyűszerrel ismerkedhet meg mindenki a táj jellegzetes állat- és növényfajaival, miközben a jól karbantartott ösvényeken tehet könnyű sétát. A túra fordulópontján egy háromszintes kilátótoronyból érthető meg igazán a Kígyósi-puszta jelentősége. A torony után visszaforduló útvonal vezet vissza a településre.