Várrommal indul a túra

Túránk Bándról, a kultúrháztól indul, ahonnan hamarosan elérjük a település fölé emelkedő Essegvárat. A Séd mellett álló vár első épületei a 13. században készülhettek, az erődítményt pedig a következő évszázadokban többször átépítették. Ma egy négyszögletes torony és néhány falmaradvány idézi az egykori várat. A várhegyen találjuk az 1933-ban épített kálvária maradványait is. 

Irány a Szentgáli-tiszafás!

Bándot magunk mögött hagyva a Miklós Pál-hegy erdei felé folytatjuk utunkat. A hegy oldalában található Szentgáli-tiszafás Magyarország legjelentősebb természetes tiszafaállománya.

A közönséges tiszafa (Taxus baccata) lassú növekedésű, rendkívül hosszú életű örökzöld, amely hazánkban őshonos, természetes állományai azonban ritkák. A tiszafák itt főként bükkök alatt élnek, így nem összefüggő tiszafaerdőt kell elképzelnünk. Érdekesség, hogy a növény legtöbb része mérgező: piros, húsos magköpenye ugyan nem az, a benne található mag viszont igen.

Tóni bácsi kunyhója

Az erdőben egy rövid kitérő vezet Tóni bácsi kunyhójához, a Miklós Pál-hegy oldalában megbújó erdei menedékhez. A kunyhót Dr. Majer Antal erdőmérnök és egyetemi tanár emlékére nevezték el, aki hosszú éveken át kutatta a szentgáli tiszafást.

Kutatásainak eredményeit az 1981-ben megjelent A Bakony tiszafása című könyvében foglalta össze. A kunyhó ma pihenőhelyként várja a túrázókat.

A Miklós Pál-hegyen át

Utunk ezután a 489 méter magas Miklós Pál-hegyen folytatódik. Az erdőt nemcsak a tiszafák teszik különlegessé: bükkök, hársak, juharok és hegyi szilek között haladunk, tavasszal pedig védett orchideafélékkel is találkozhatunk. Ha szerencsénk van, fekete harkály vagy zöld küllő hangját is meghallhatjuk, mielőtt az ösvény visszafordul Bánd felé.

Egy régi vízimalom nyomában

A túra végén a Séd partján álló Schönig malomhoz érkezünk, amely már az 1785-ös katonai felmérés térképén is szerepel. Az egykor két vízikerékkel működő malmot később turbinás rendszerűvé alakították, és még az 1970-es években is használták áramtermelésre és a kert vízellátására. A ma magántulajdonban lévő, növényzettel erősen benőtt épület környezetét nemrég a BozótBrigád tette rendbe, így a több évszázados ipartörténeti emlék ismét méltóbb környezetben várja az arra járókat.

A malomtól már Bánd házai felé vesszük az irányt, és rövidesen visszaérünk a túra kiindulópontjához.

Kiemelt kép és a malomról készült fotó: BozótBrigád/Szabó Gábor

A A bándi vízimalom nyomában – körtúra a Szentgáli-tiszafásban bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Keletről a Bükk, dél-nyugatról a Mátra közé beékelődve fekszik a sokaknak ismeretlenül csengő Heves-Borsodi-dombság. Pedig számos néven is illetik ezt a magasba emelkedő dombvidéket: hívják Vajdavár-homokkővidéknek, de a népnyelv Óbükk néven illeti ezt a helyet. Világraszóló látványosságra talán nem is érdemes számítani, de egy kiadós tekerésre mindenképpen: meredek mászások/ereszkedések és hosszú földutas szakaszok szintén szerepelnek a menüben.

Eger városát Felnémet felé hagyod el, és már 10 km után érkezik is az első pecsételőpont Almáron a Pipacs étteremnél. Innen egy 170 méteres hupli vezet át a Laskó-patak völgyéig. Jó, ha nyitott vagy az apró örömökre, mert az Apró-ormok nevű hely mellett gurulsz el. Az aszfaltút előtt egy pecsételés vár. A sima útburkolatot ismét terepre cseréled, és a Kéktúra vonalán, később a piros sáv jelzést követve, majd jelöletlen úton éred el a túra 344 méter magas csúcspontját, ahol érdemes eltöltened egy kis időt. Nem csak a digitális pecsét aktiválása miatt, de a Mátra fennséges panorámája miatt is.

Ha magadba szívtad a látványt, egy meredek ereszkedéssel éred el Terpes települését, ahonnan egy rövid kerékpárút vezet Szaljára. A Búzás-völgyi-tavat délről kerülöd meg, majd utadat Recsken zárod – hogy utána a Mátrát vedd célba a Horizont 9-es szakaszával.

A Horizont 8: kalandbringázás az elfeledett Óbükkben bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A meredek indítás előtt érdemes bemelegítésként körbegurulj Kapolcs mesés falujában. Ha megnézted a Csigaházat és a falumalmot, neki is vághatsz a délnek vezető terepes mászásnak. 14%-os részre is számíts, és ne bátortalanodj el, ha tolnod kell a bicajt. Feljutottál? Nagyon jó! A legnagyobb kihíváson már az első másfél km után túl is vagy. A csúcsról erdők és mezők szegélyezik utadat, ahogy leereszkedsz Balatonhenyére. A kis közúti átkötés átvezet Monoszlóra, ahol a Magyar Provence Levendulabirtokon érdemes szusszannod egyet.

A falu után ismét egy hosszabb (de nem túl meredek) mászás vár. Ha felértél, gyönyörű, vörös fenyőkkel díszített erdei világ lesz a jutalmad. Ha a nyári melegben jársz itt, biztosan értékelni fogod a fák árnyékát. A Balatoncsicsói Kulcsosház mellett gurulsz el (ahol akár meg is szállhatsz) az erdő mélyén. Ahogy elhagyod az Öreg-erdőt, ismét aszfaltosra vált az út. Mielőtt visszaereszkednél Vigántpettenden keresztül Kapolcsra, érdemes körbekémleld a tájat a Római őrtorony kilátóból. Innen egy mesébe illő szép szerpentin vezet le. A legszebb arcát úgy mutatja meg ez a szakasz, ha naplementére időzíted. Kapolcsra ismét murvás út vezet be, így elkerülheted a 77-es út forgalmát, és az Eger-patakból is többet látsz.

A Kapolcsi kikapcsolódás két keréken bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A túra legnehezebb része rögtön az elején van, így mielőtt elindulnál, érdemes bemelegítésként körbegurulj Kapolcs mesés falujában. Ha megnézted a Csigaházat és a falumalmot, neki is vághatsz a délnek vezető terepes mászásnak. 14%-os részre is számíts, és ne bátortalanodj el, ha tolnod kell a bicajt – a túra többi része nem lesz ilyen nehéz. Erdők és mezők között gurulsz le a tetőről Balatonhenyére. Monoszlón a Magyar Provence Levendulabirtokon érdemes szusszannod egyet.

A falu után ismét egy hosszabb (de nem túl meredek) mászás vár. Ha felértél, gyönyörű, vörös fenyőkkel díszített erdei világ lesz a jutalmad. Ha a nyári melegben jársz itt, biztosan értékelni fogod a fák árnyékát. Az erdő 10 km hosszan oltalmat ad a tűző napsütés ellen. Hogy a forgalmat elkerüld, Pula és Öcs között burkolatlan úton haladsz a 7309-as út helyett.

A következő megálló a taljándörögdi Szent András templomrom, ami különleges hangulatával vár. Innen már nincs más hátra, mint hogy visszagurulj Kapolcsra az aszfaltúton.

A Rövid, de velős kalandbringázás Kapolcsról bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Nagyvázsony neve legtöbbünknek a Kinizsi-várat juttatja eszébe, a település környéke azonban számos kevésbé ismert történelmi emléket is rejt. Ez a könnyű körtúra a középkori Vázsony világába vezet, miközben eljutunk a Balaton-felvidék egyik legeldugottabb romemlékéhez, a Csepelyi templomromhoz.

Utunk során érintjük a Kinizsi-várat, a Szent István-templomot, a Kinizsi-forrást, valamint a Szent Mihály pálos kolostor romjait. A túra egyik hangulatos állomása a Szent Jakab-templomrom, amely évszázadok óta őrzi Nagyvázsony középkori örökségének emlékét.

A túra fő célpontja azonban a Csepelyi templomrom. A mezők között megbúvó rom egy egykor jelentős középkori település utolsó hírmondója. Csepely a 14–15. században virágzó falu volt, története Kinizsi Pálhoz és a vázsonyi pálosokhoz is kapcsolódik. A település a török háborúk idején pusztult el végleg, templomának maradványai azonban ma is felidézik az egykori falu világát. Sokáig sűrű növényzet rejtette a romokat, ám a Bozót Brigád munkájának köszönhetően ismét látogathatóvá vált ez a különleges helyszín.

A Csepelyi templomromhoz vezető szakasz nem rendelkezik turistajelzéssel, ezért érdemes figyelni az útvonal követésére. A könnyű terep és a mérsékelt szintkülönbség miatt azonban a gyalogtúra gyerekek és családok számára is könnyedén teljesíthető. Mire visszaérünk a kiindulópontra, nemcsak Nagyvázsony legismertebb történelmi emlékeit ismerhetjük meg, hanem egy eltűnt középkori település nyomaira is rábukkanhatunk. 

Bár a templomrom távol esik a jelzett turistautaktól, a közelben halad az Országos Kéktúra Nagyvázsony–Városlőd szakasza is.

A Kinizsi öröksége és az eltűnt Csepely nyomában bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Újra látható a Damásdi várrom

Ipolydamásdról indulva hamar megérkezünk a középkori Damásdi vár romjaihoz. Az egykor az Ipoly völgyét őrző erősség a 13. században épülhetett. Fontos szerepet játszott a környék védelmében. Bár mára csupán maradványai láthatók, a várhely hangulata és történelmi múltja ma is könnyen magával ragadja a kirándulókat. Nem is olyan régen még sűrű bozót rejtette a romokat, de a BozótBrigád lelkes önkénteseinek köszönhetően újra láthatóvá és bejárhatóvá vált a terület. Innen továbbhaladva egyre mélyebbre vezet az út a Börzsöny csendes erdeibe.

A túra legizgalmasabb állomása kétségkívül a Zuvár. A meredek sziklák tetején álló várrom a Börzsöny egyik legrejtélyesebb történelmi emléke. A vár eredete máig vitatott, a régészek szerint akár már a tatárjárás előtti időszakban is állhatott itt erődítés. A sűrű erdővel körülölelt romhoz vezető ösvény már önmagában is kaland. A várhely különleges hangulata könnyen visszarepít minket a középkor világába.

Kisvasút a Börzsöny mélyén

A Zuvár környékén a Börzsöny vasutas világa is feltűnik. A Vasutas-forrás és a Petyerák tanya megállóhelye a ma is működő Bezina-völgyi Erdei Vasúthoz kapcsolódik, amely különleges színfoltja a környéknek. Ha szerencsénk van, túránk során a fák között kanyargó kisvonattal is találkozhatunk. Sőt, akár magunk is felpattanhatunk rá, hogy egy másik nézőpontból fedezzük fel a Börzsönyt.

A régi kisvasút nyomvonalát követő ösvényről egy rövid, nagyjából 200 méteres kitérővel érhető el a környék egyik különleges apró látnivalója, a kő boltozatú aluljáró. Bár nem tartozik a Börzsöny legismertebb nevezetességei közé, hangulatos emléke a térség egykori vasutas múltjának. Aki kedvet érez hozzá, érdemes egy rövid kitérőt tennie az aluljáróhoz. A túra a Petyerák tanya érintésével tér vissza Ipolydamásdra, így a visszaút során is új arcát mutatja a Börzsöny.

A mintegy 500 méteres szintemelkedés miatt a túra közepes nehézségűnek számít. A változatos túraútvonal, a történelmi emlékek és az erdei környezet szinte észrevétlenné teszik a megtett kilométereket. Mire visszaérünk Ipolydamásdra, jó eséllyel mi is úgy gondoljuk majd: néha bizony érdemes elhagyni a járt utat a járatlanért.

A A Börzsöny eldugott kincsei: a Damásdi vár és a Zuvár bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Kál-Kápolna vasútállomástól egyenesen északnak indulsz, és kerékpárúton haladsz át a falvakon. Feldebrőn egy szép templom ékesíti az út jobb oldalát. Verpelétet elhagyva a Vár-hegy az első természeti különlegesség. Bár a várnak már nyoma sincs, vulkáni kráternek annál inkább. A látványos csúcsra felmászva (ahova tanösvény vezet) nem csak a kővilágot fedezheted fel, de a Mátra látványos panorámája is emeli a hangulatot. Tarnaszentmáriára szintén kerékpárút vezet át, itt is egy középkori templom vár. Ha mélyebben megismernéd a környéken élők múltját, egy régi parasztházból átalakított tájházban nézheted meg a paraszti világ lakótereit, eszközeit.

Mielőtt beérnél az út végét jelentő Sirokra, még régebbi időkbe ugorhatsz vissza a dinóparkban. Ha még maradt benned elég erő, feltekerhetsz a híres siroki várhoz – combos emelkedőre készülj! Itt megnézheted az ország egyetlen barlangvárát. Azért ilyen izgalmasan ívelő, barlangszerűek a terei, mert a 13. századi várépítők a hegy belsejét is felhasználva alagutakat és kisebb-nagyobb helyiségeket véstek a vulkáni tufába. Ha pedig már bevállaltad a mászást, mindenképp érdemes a túrát a közelben található különleges sziklaformációknál zárnod.

A Kerékpáros örökségtúra a siroki várhoz bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Az ipari világ valóságát magad mögött hagyva a kéményeket felváltja a természet látványa. Így érsz a Pentele hídhoz, amelyen átszeled a Dunát. A 2007-ben átadott híd nemcsak fontos közlekedési kapcsolat az Alföld és a Dunántúl között, hanem különleges élmény is kerékpárral áthaladni rajta. A kerékpárút mellett autópálya és gyalogos járda vezet át a folyó felett, miközben lenyűgöző panoráma tárul eléd a Duna széles medrére és a környező tájra.

A folyón átkelve csatlakozol a Duna vonalát követő EuroVelo 6 útvonalhoz. A töltésen északra fordulva az ártéri hagulat uralkodik – és hívogat egy kis Duna-parti lazulásra. Ha feltöltődtél, körbenézhetsz a településen, ahol egykor Petőfi szülei is laktak, és a nagy költő is tiszteletét tette. A túra ugyanazon az útvonalon vezet végig a kiindulópontra.

A Bringatúra a vasipar valóságából a Duna álomvilágába bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

A várost elhagyva az EuroVelo 11 nyomvonala vezet téged. Elsőként a szegedi Fehér-tó fogad, ahol a madárvilágot csodálhatod meg. Ha mélyebben érdekel szárnyas barátaink világa, a Szalakóta Látogatóközpontban biztosan találsz még izgalmas titkokat. Ez a komplexum nem csak kutatási központ, de madárbarát bemutatókertjével és játszóterével kiváló családi program is. Sándorfalvára beérve érdemes meglátogatnod a a Pallavicini-kastélyt. A remek minőségű kerékpárút a túra végéig elkísér, ahol egy újabb egész napos program vár az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark képében. A történelmi helyszínen elsősorban a honfoglalás korát ismerheted meg – a kiállítás leglátványosabb eleme a lenyűgöző Feszty-körkép. Az ókorból kilépve a középkori parasztság világába is betekinthetsz, de a monostor romjai fölött is elmélkedhetsz múltunkról, jövőnkről.

A Bringatúra Szegedről a honfoglalás világába bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.

Szomolyán még indulás előtt (vagy megérkezésed után) mindenképp érdemes megnézned a titokzatos kaptárköveket, ahova két keréken is feljuthatsz. Innen erdőn keresztül vezet az út Bogácsra egy barátságos bemelegítő mászással. Mielőtt leereszkednél a településbe, egy magaslati pihenőből vizsgálhatod át a tájat, amin a továbbiakban tekerni fogsz. A tardi legelők hangulatos lankái után szőlődombokon keresztül érsz el Tibolddarócra. Az út kiváló minőségű, de nem csak kerékpárosok használják, így legyél mindig figyelmes! Az úton bringás pihenő is vár szervízoszloppal. Tibolddarócról, ha időd engedi nézd meg a különleges barlanglakásokat! Visszafordulva, ami ideúton gyors ereszkedés volt, most combos mászásként áll előtted.

A falu után 7 kilométernyi tekeréssel elhagyod az eddig ismert útvonalat, és Cserépfalud célzod meg. A kis településen két különleges látnivaló is vár. Tibolddaróchoz hasonlóan itt is láthatsz barlanglakásokat, melyek az itt élők fanyar humorának köszönheti a Kisamerika nevet. A szomolyai kaptárkövek hangulatát pedig a Millenniumi kilátó idézi meg. Innen már nincs más dolgod, mint visszatekerni a túra kiindulópontjára, ahova a kis erdei mászás vezet vissza – kivéve ha engedsz a Bogácsi termálfürdő csalogató hívásának.

A Hullámzó kerékpártúra a Bükk déli lábánál bejegyzés először Aktív Kalandor-én jelent meg.